C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

nem tudni kinek a tanácsára a nála talált összes borát, in toto sedecim florenos novos valentía, elvette és elvétette tőle potentia mediante. Ezért megparancsolja nekik, hogy a királyi emberek egyikével küldjék ki tanúbizonyságukat az igazság kiderítésére, majd írják azt meg neki. Kijelölt királyi emberek: Petrus Kezzegh de Buthka, Ladislaus de Malcha, Blasius Pike de Kisezen, Benedictus, Andreas, Nicolaus, Georgius de Kistarkan, Petrus, Dionisius de Laztolch. Papíron, hátlapján záró gyűrűspecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1423-12. (DF 221438.) 489 Apr. 29. (zu Kasschaw, am donerstag vor Philippi et Jacobi) György passaui püspök, esztergomi érseki kormányzó vikárius levele valamelyik birodalmi fejedelemhez,

1 amelyben leírja, hogy nem látja szükségét annak, hogy a fejedelmet külön tájékoztassa Zsigmond király és a lengyel király között lezajlott tárgyalásokról, illetve egyéb eseményekről, hiszen ezen értesüléseket a fejedelem már megszerezhette Adolf nassaui gróftól, valamint saját tanácsosától, Mihály wertheimi gróftól. Ha azonban újabb fejlemények történnének, azokról azonnal beszámol, hogy a fejedelem kegyelmét - miként az illendő - mindenkoron kiérdemelje és megszolgálja. Kéri továbbá a fejedelmet arra, hallasson gyakrabban dolgainak állásáról és egészségének állapotáról. 1523-1600 között készült másolat. HHStA Handschriftenabteilung: Ungarische Aktén 1-2-98. (DF 275991.) - A lap alján: Jorig von gotes gnaden Bischoff zu Passaw verweser des Erczbischtumbs zu Gran, Canczler etc. 1 A levél címzettje valószínűleg Konrád von Dauhn mainzi érsek, mivel az ő tanácsosa volt Mihály, Wertheim grófja. (A kivonat készítőjének, Skorka Renátának a szíves közlése.) 490 Ápr. 29. (f. V p. Marci) A kalocsai káptalan emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Homokmeegh-i János fia: Gál - a maga meg fiai: Benedek, Tamást?) és János nevében terhükkel - egyfelől, másfelől János fia: András jobagio episcopalis noster de Gádor, majd Gál a következő bevallást tette: mivel ő leányát, Zsuzsannát feleségül adta Andráshoz, ezért ő ob dilectionem filialem de ómnibus portionibus possessionariis femineum sexum concernentibus in possessionibus Homokmeegh, Palkarth et Bessenew habitis ipsi cum dictis filiis suis concernentibus totales portiones possessionarias prefate puelle filie sue veluti femineum sexum concernentes cum cunctis utilitatibus ipsarum et pertinentiis quibuslibet, videlicet iure patronatus ecclesie loci [...], terris arabilibus cultis et incultis, aquis, piscinis et clausuris piscium, silvis, virgultis et nemoribus et aliis quibuslibet [...] utilitatum integritatibus, leányára és fiainak fiaira hagyja és kiadja örökre és visszavonhatatlanul, salvis semper in ómnibus iuribus nostris et dicte ecclesie nos[tre u]ndique illése remanentibus. A káptalan a privilégiumot autentikus fuggopecsétjével erősítette meg. Méltóságsor: Pál prépost, István olvasó-, Gál éneklő-, György őrkanonok, Mihály (székesegyházi) főesperes. Megfüstölődött hártyán, függőpecsét bevágásának helyével. Kalocsai kápt. hh. lt. XII. (DF 280215.) - Udvardy: Kalocsa 131/237.