C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

occidentis habitum iamfatis Michaeli cum fratribus suis et puellis Katherine et Elene pro duabus portionibus, pratum vero penes eundem fluvium a plaga orientali existens prelibatis Paulo cum fratribus suis et dominabus Elizabeth ac Katherine pro tribus portionibus posita sorte cessissent. Universas terras cultas et incultas tam ad proprias curias ipsarum partium in premissa divisione deventas spectantes, quam alias quascunque, virgulta, rubeta et arundineta et ceteras utilitates nondum divisas seu absque divisione rémanentes usque dictas octavas prescripti festi Beati Michaelis archangeli nunc venturi modo preallegato in quinque partes rectas et coequales sub conditionibus, obligaminibus et gravaminibus in dictis litteris palatinalibus obligatoriis expressatis dividere assumpsissent, salvis et illesis portionibus possessionariis hereditariis pretitulatorum Michaelis, Johannis et Thome in ipsa possessione Spacha habitis remanentibus cum earundem pertinentiis, pascua siquidem spectantia ad dictas partium prescriptarum portiones possessionarias ubique habita animalibus et pecoribus ipsorum et iobagionum suorum communia fieri vomissent. Portionem vero ipsius domine Elizabeth filie Ladislai, uti prescribitur, nunc erga manus annotate domine Katherine consortis Pauli de Rwm habitam iterum in quatuor partes non divisissent et earundem quartam partem prescriptis puellis Katherine et Elene titulo pignoris possidendam non commisissent, ideo quia supradictus Johannes filius Ladislai pater et procurator earundem puellarum dixisset, ut de dictis expensis dicta domina Elizabeth sibi et filiabus suis sepedictis condignam impendisset satisfactionem, super quibus eandem dominam Elizabeth reddidisset expeditam et absolutam. Tandem dictas portiones partium modo superius expresso in divisione eis deventas cum cunctis earundem utilitatibus et pertinentiis ipsis partibus earundemque heredibus statuissent et commisissent perpetuo possidendas nullius penitus contradictione ipsis obviante. Lyukas hártyán, kezdő N betűvel, hátlapján pecsét nyomával. Eszterházy cs., csetneki lt. 85-21. (DF 282285.) - Átírta Bátori András országbíró 1561. nov. 22-én kelt oklevelében. Uo. 85-20. (DF 259171.) - 18. századi két egyszerű másolata: Uo. 85-19. (DF 282284.) 1 Utána alápontozással törölve: filiabus domine Barbare. 374 Apr. 11. (loco et die in predictis) Zs. emlékezetül adja, hogy amikor ő húsvét ünnepének nyolcadik napján (ápr. 11.) in opido nostro Sarus tartózkodott, Kystarkan-i Miklós fia: Benedek odavezette jelenléte elé Pazdych-i Mátyás gyermekkorban lévő fiait: Miklóst és Istvánt, és előadta, hogy a mondott kiskorúakat nem kevés ellenfelük különféle bíróságok elé perbehívta. Mivel ugyanakkor ők kiskorúságuk miatt megjelenni nem tudtak, megbírságolták őket, ezért a király a mondott bírókat de etate ipsorum puerorum certificare dignaremur, quiquidem pueri uti visuali consideratione premeteri poterant, Miklóst nyolc, Istvánt pedig öt évesnek látja. Átírta Zs. 1429. jún. 15-i ítéletlevelében elsőként. DL 57609. (Soós cs. lt.)