C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

tásnak ellentmondott, ezért megidézték őt Jánossal szemben böjtközép nyolcadára a nádor jelenléte elé. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 95197. (Nyáry cs.) - A hátlapján perbeli feljegyzés: A personaliter, pro I Gregorius de Kanapotha cum Thurocz, I respondebit cum iudicio in nativitatis Johannis; Personaliter partes; una (alatt kihúzva: due) solvit, Thp (kézjegy), fiet evocatio octavo die medii quadragesime. 264 Márc. 5. (5. die f. II. p. dom. Reminiscere) A kolozsmonostori konvent jelenti Tamás Ozd-i főesperesnek, György erdélyi püspök in spiritualibus vikáriusának, hogy Tamás pecsétjével ellátott, zárt, bírói ítéletét tartalmazó memorialis levelének értelmében kiküldték László papot, konventi szerzetest tanúbizonyságnak, aki Reminiscere-vasárnap előtti pénteken (febr. 26.) és az azt követő hétfőn (márc. 1.) Margit asszony felperes ügyvédjével és a Margit asszony által melléjük rendelt tanúkkal - Adrianum filium Johannis Fodor nominatum, honestam dominam Katherinam vocatam relictam condam Jacobi filii Johannis in Gyallo, Petrum et Georgium Kowachy dictos, alterum Petrum simihter Kovachy et Stephanum Saardy in Clusmonstor commorantes - együtt Cluswar civitas bírájához és esküdt polgáraihoz ment, akiket felszólított, hogy Margit asszony részére szolgáltassanak igazságot. Annotati iudex et iurati antelatum Adrianum filium Johannis secrete hostio clauso examinantes, dictum vero testimonium nostrum et predictos testes illic adductos post fores stando exclusissent, Margit asszony részére pedig semmilyen igazságot és jogegyenlőséget nem kívántak szolgáltatni. - A hátlapon alul áthúzva: non. Papíron, zárópecsét nyomával. Gyulafehérvári káptalan lt., Kolozsmonostori konvent, Oklevelek 80. (DF 275240.) 265 Márc. 6. (53. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a pozsonyi káptalannak. A Pozsony és Mosón megyék nemességének 1421. Margit-nap előtti hétfőn (júl. 7.) Pozsony város mellett Zs. utasítására tartott nádori közgyűlésen János diák - az óbudai Szűz Mária-kolostor apácáinak nevében az apácák ügyvédvalló levelével - előadta, hogy Stanso-i Mostichius/ Mwsticius az apácák Pozsony megyei Dyozegh nevű birtokát elfoglalta és Sempte várhoz csatolta, majd a várral együtt bizonyos pénzösszegért zálogba bocsátotta Bwzyn-i Miklós fiának: Grof Györgynek, aki mindmáig törvénytelenül birtokolja; ezt a birtokot az apácák visszakapni szeretnék. Erre Ilka-i Parvus Márton - Grof György nevében nádori levéllel - azt válaszolta, hogy Dyozegh birtokot György nem jogtalanul birtokolja, hiszen Mostichius Sempte várral együtt ezt a birtokot is zálogba bocsátotta neki, aminek bizonyítására bemutatta a pozsonyi káptalan két oklevelét: 1. 1421. jún. 17. (f. III. p. Viti) nyílt oklevél tartalmi átirata, amely átírja a káptalan 1420. szept. 6-án kelt privilegiális oklevelét. (ZsO VII. 2152.) - 2. 1420. okt. 11. (ZsO VII. 2256.) - Mivel ezekből kitűnik: Mostichius vállalta, hogy Grof Györgyöt a visszaváltás idejéig megvédi Sempte vár és tartozékai birtokában, ezért az ügyben jelenléte nélkül ítélet nem hozható, Grof György pedig in suam expeditionem meg kívánja idéztetni Mostichius-t. A nádor ezért az apácák és György közötti pert Mihály-nap nyolcadára halasztotta, és kérte