C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

lasztotta, és kérte az egri káptalant, hogy másodszor is küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori ember idézze meg Mustichius-t vízkereszt nyolcadára, majd tegyenek jelentést. - Vízkereszt nyolcadán (1422), mivel Gróf György Mustichius megidéztetését elmulasztotta, a nádor a Juga fia: János (proc. Mindszenti János) és Gróf György (proc. Jókai Márton) közötti pert Mustichius ismételt távolléte miatt György-nap nyolcadára halasztotta, és harmadszorra is kérte az egri káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori ember idézze meg Mustichius-t György-nap nyolcadára, majd tegyenek jelentést. - György-nap nyolcadán Gróf György nevében Jókai Márton bemutatta az egri káptalan jelentését, miszerint Vatai János nádori ember és Domokos pap káptalani tanúbizonyság Ambrus-nap utáni kedden (ápr. 7.) Mustichius-t emődi birtokán megidézték György-nap nyolcadára. Ekkor Mustichius nem jelent meg, ezért a nádor őt bírságban marasztalta el, és kérte az egri káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori ember idézze meg Mustichius-t Gróf György védelmére és a 15 márka bírónak meg másik félnek járó bírság megfizetésére három vásáron történő kikiáltással Jakab-nap nyolcadára. - Jakab-nap nyolcadán Parvus Márton György képviseletében előadta, hogy a kikiáltást elvégeztetni nem tudta, és kérte a nádort, hogy annak lefolytatására jelöljön ki új időpontot. A nádor a pert így Mihály-nap nyolcadára halasztotta, és kérte az egri káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a nádori ember idézze meg Mustichius-t György védelmére és az említett bírság megfizetésére három vásáron történő kikiáltással Mihály-nap nyolcadára. - Mihály-nap nyolcadán György nevében Vatai Antal fia: Domokos bemutatta az egri káptalan válaszlevelét, miszerint Vatai Antal nádori és János klerikus káptalani tanúbizonyság a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe utáni csütörtökön (szept. 17.) Mohin, az ezt követő szombaton (szept. 19.) Diósgyőrött, majd ezt követő hétfőn (szept. 21.) Kövesden három vásáron Mustichius-t Mihály-nap nyolcadára megidézte. Ekkor Mustichius nem jelent meg, ezért a nádor őt a bírság kétszeresében marasztalta el, és a pert a György részére kelt királyi parancsból kifolyólag a jelenlegi (1423) vízkereszti nyolcadra halasztotta. - Ekkor Mindszenti János Juga fia: János nevében és Jókai Márton Gróf György nevében előtte megjelenvén, előbbi János keresetének igazolására bemutatta Mustichius és Juga két függőpecséttel és chirographum-mal megerősített oklevelét. (1410. okt. 23. Lásd Lederer 234-235.) Erre György ügyvédje azt válaszolta, hogy a vár és tartozékai egyedül Mustichius-t illették meg, aki a várat a király beleegyezésével bocsátotta neki zálogba, ezért Juga fia: János a várból semmire sem jogosult, majd bemutatta András poznani püspök függőpecsétes, Péter fia: János közjegyző által megerősített oklevelét (ZsO VIII. 462.) és Zs. császári pecsét alatt kiadott nyílt oklevelét. (ZsO VII. 1595.) - Mivel a felek kijelentették, hogy több oklevelet nem tudnak bemutatni, a nádor úgy döntött, hogy jóllehet Mustichius királyi beleegyezéssel a Zs. által kizárólag neki elzálogosított Sempte várát és uradalmát szavatosság vállalása mellett Gróf Györgynek zálogba bocsátotta, aki azt a maga részére is iktattatta, mégis mivel a Mustachius és János apja: Juga közötti megállapodás értelmében minden Magyar- és Lengyelországban lévő javukat közösen birtokolják, és csak szükség esetén kell, hogy két felé osszák, a Zs.-nak kölcsönzött pénz fele és ezáltal Sempte várának és uradalmának fele Jánost illeti meg, és ezután Zs. az örökös nélkül elhunyt Rulanth János három Súr nevű birtokát sem csak Mustichius-nak bocsátotta zálogba, hanem a frátereinek is, következésképpen Sempte várát és uradalmát Mustichius a fráterével kötött szerződés ellenére zálogosította el Gróf Györgynek, tehát a zálogösszeg felének fejében Sempte várának és uradalmának a fele a felperest illeti meg, kivéve Diószeg birtokot, amelyet az óbudai apácák Gróf Györgytől visszaszereztek. Kéri ezért a pozsonyi káptalant, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében Csitári Lőrinc mester a nádor jegyzője, királyi kúriából kiküldött nádori emberként Sempte várat, Sempte, Sopornya, Szeli, Vezekény, Szered vámmal, Farkashida vámmal, Keresztúr, Egyházassúr, két Kissúr, Szentábrahám és Macséd birtokokat vagy falvakat ossza két egyenlő részre, amelyből az egyiket minden haszonvétellel és tartozékkal együtt iktassa vissza és hagyja meg Juga fiának: Jánosnak a Zs. által megtett zálogolás összegének fele értékében, majd György-nap nyolcadára tegyenek jelentést. - A hátlapon közeikorú írással: Super impignoratione castri Sempthe. - Lederer 229-241. (Hártyán, függőpecsételés nyomával. DL 11300 - NRA 331-6.) - Átírta a budai káptalan 1423. júl. 15-én kelt privilegiális oklevelében: 956. (DL 9665 - NRA 588-17.) - Wenzel: Diósgyőr 55., részlet, 1421. szept. 14-i kelettel.