A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
mentelmi jog felfüggesztését 62 . Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés elnökének kötelessége áttenni a dolgot a mentelmi bizottsághoz, az letárgyalja, meghozza határozatát, hogy indokoltnak tartja-e a mentelmi jog felfüggesztését, de csak javaslatot tehet az Országgyűlésnek, de csak az Országgyűlés adhatja meg a jogot, igaz, hogy megteheti ezt az Elnöki Tanács is, ha átteszik hozzá, és ez rövidíti az eljárást. Azonban egyszerű állampolgárral szemben olyan előjogokat biztosít a törvény ilyen esetben, amely véleményem szerint nem helyes. Ha Elnöki Tanács elé is visszük a két Országgyűlés között az ügyet, ez akkor is elhúzza a dolgot. A 15. §-ban az van, hogy „Összeférhetetlenségi bejelentést bármely képviselő a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, a Kormány és a legfőbb ügyész tehet." Javasolom, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsát hagyjuk ki, miután csak képviselők lehetnek a tagjai, nem szükséges, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának napirendjére legyen tűzve. NEMES DEZSŐ elvtárs: A 2. § 1-2 fejezete azt mondja, hogy a képviselők tevékenységükért kizárólag választóiknak és az Országgyűlésnek felelnek. Ez nem egészen felel meg az igazságnak, mert a pártnak is felel. Javasolom, hogy a „kizárólag" szót ne mondjuk ki. Rónai elvtárs által említett dolgokhoz, hogy a tettenérés esetén szükségese a mentelmi jog felfüggesztése: a helyzet az, hogy az egyéb állampolgárok nem képviselők. Azt hiszem helyes, hogy mégis bent maradjon, és látni kell a választóknak, hogy az országgyűlési képviselő felelőssége esetén ö is társfelelősséget vállal. Harmadik észrevétel a 15. § 1 bekezdésére vonatkozik. 63 Ha joga van gazdasági szerveknek bejelentést tenni, miért ne adjuk meg ezt a jogot a párt központi szervének, és a szakszervezetek központi szervének. Hisz az MSZMP mint létező párt vezető ereje az országnak, a Népköztársaságnak. Szerkesszük meg így egyértelműen ezt a bekezdést, hogy ez kiderüljön belőle. A 15. szakasz 4. bekezdéséről nem értem miért szükséges, hogy az összeférhetetlenségi eljárás azzal a képviselővel szemben is indítható, aki mandátumáról lemondott. TÍMÁR ISTVÁN elvtárs: Hogy a lemondás ne legyen jogcím arra, hogy elkerülje a következményeket. Ha összeférhetetlen, a parlamentnek meg kell bélyegezni. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Hogy ezzel ne tudjon kimászni olyan erkölcsi feddés alól, amit megérdemel. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: A pártban is van kilépési jog, de ki van mondva, hogy fegyelmi eljárás alatt álló nem léphet ki a pártból. Eszerint a vádemeléshez tettenérés esetén is szükség lett volna a mentelmi jog felfüggesztésére. A törvényjavaslat említett része a következőket tartalmazta: „Összeférhetetlenségi bejelentést bármely képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, a kormány és a legfőbb ügyész tehet. A 14. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben az igazságügy-miniszter köteles összeférhetetlenségi bejelentést tenni." 996
