A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

államvédelmi munka, később katonai politikai osztály.

35 Ezeket is bele kell venni, ha értékelést akarunk adni. A javaslatban szerepel, hogy Politikai Bizottság elé terjesztjük az ellenség tevékenységének irányáról szóló j elentést é s j avas latot.

36 Ez nagyj ában ké szén van. Felmerült, hogy esetleg ezzel együtt hozzuk. De ez külön kérdés, és véleményem szerint külön kell behozni olyan anyagot, amely a munka irányáról szól, és ahol fö vonalaiban meghatározzák a politikai szerv feladatát. Mi egy kérdéssel nem foglalkoztunk az anyagban: az 1956. októberi feloszlatással. Ezt is be kell venni utólag, úgy hogy mi a párt állásfoglalásaiban ezzel már korábban foglalkoztunk. Ezekkel gondoltam az előterjesztést kiegészíteni. NEMES DEZSŐ elvtárs: Két kérdést akarok felvetni. Amennyire én meg tudom ítélni az anyagot, alapjaiban helyesnek tartom. A határozati javaslathoz szeretnék észrevételt tenni. Ha igaz, hogy az ott dolgozó elvtársak körében bizonyos csoportoknak fenntartásai voltak a párt jelenlegi vezetőivel szemben, akkor a határozatai javaslatban azt is meg kell mondani, hogy ezek káros jelenségek voltak, amelyek nem segítették, hanem gyengítették az ellenforradalom elleni harcot. Ez volna egyik lényegbevágó kiegészítésem a határozati javaslathoz. Emellett vannak olyan megfogalmazások, amelyek nem egészen szerencsések és nem idevalók. Pl. a „politikai nyomozóállomány szilárd tudatában legyen annak, hogy a párt teljes bizalmával és erejével segíti és támogatja az osztályellenség elleni harcban".

37 Vagy „a Politikai Bizottság meg van győződve arról és elvárja, hogy az ellenség elleni harcot akadályozó demagóg, a párttal szembenálló, a szolgálati és erkölcsi fegyelmet bomlasztó, az ellenséggel lepaktáló és Az egységes állambiztonsági szerv a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályából alakult ki 1946 októberében, amikor az 533.900/1946. BM sz. rendelettel létrejött a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO). Az államvédelem az államrendőrségtől a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának 1948. szeptember 10-i hatállyal történő megalakulásával vált függetlenné. Az önálló Államvédelmi Hatóság 1950. január l-jétől 1953 nyaráig működött, amikor az egységes Belügyminisztérium létrehozásával beolvasztották a minisztériumba. A Katona Politikai Osztály a Honvédelmi Minisztérium keretében alakult meg 1945 tavaszán és az önálló Államvédelmi Hatóság megalakulásáig megőrizte szervezeti különállását. Részletesebben L. CSEH Gergő Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata. A Történeti Hivatal Évkönyve, Bp., 1999. 73-90. 36 A „párt-, állami és tömegszervezetei funkciókba befurakodott ellenség üldözésével" kapcsolatos javaslatot a Titkárság vitatta meg 1958. február 14-én (MOL M-KS 288. f. 7. cs. 22. ő. e.), a „belső reakció elleni harc néhány kérdése" c. előterjesztés a PB 1960. június 21-i ülésének napirendjén szerepelt. (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 188. ő. e.) Az előterjesztésben az 1. határozati pont az alábbi szövegezésben szerepelt: „A mi viszonyaink között a szocializmus építése éles osztályharc útján megy végbe. Ezt a harcot társadalmi életünk minden területén a párt vezeti és irányítja. A párt a politikai nyomozó szervek eredményes munkáját a proletárdiktatúra megszilárdításáért folyó harc egyik igen fontos részének tekintik. A politikai nyomózó állomány szilárd tudatában legyen annak, hogy a párt teljes bizalmával és erejével segíti és támogatja az osztályellenség elleni harcban." 982