A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
hatást tudna gyakorolni. Tulajdonképpen a maszek ügyvédek száma növekedne anélkül, hogy ezek nevelnék társaikat. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Ennek a javaslatnak az a baja, hogy a problémák fel vannak vetve, de nincsenek kidolgozva a kérdések és a megoldási mód. Ami itt is van, az összevissza van keverve: a felülvizsgálati rész a nyugdíjjal, az ügyvédi rendtartás része a helyiség építéssel. Van a Jogász Szövetség és külön van az Ügyvédi Kamara? Igen. Van olyan észrevétel is, erről is kellene szót ejteni, hogy az Ügyvédi Kamara ügyvezetésének kollektívája - ide számítva az elnökséget - az Nezvál elvtárs, úgy született, hogy volt ott egy forradalmi bizottság, ami átmenetileg megszűnt, majd átalakult új vezetőséggé. NEZVÁL FERENC elvtárs: A Jogász Szövetség teljesen független ettől. Ez régi szerv, évek óta működik. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Miért jelentkezik probléma? Mert ha felülvizsgálatról beszélünk, célszerű mindig fent kezdeni. Ha a Jogász Szövetség rendben van, hagyjuk ki, ha nincs rendben, azt is nézzük meg. A kamaránál kezdjük, az ottani vezetőknél a vizsgálatot. Sokkal helyesebb előbb felülvizsgálni azt a 24 vagy több embert, akinek nagyon nagy befolyása van a többi 4000-re. Meg kellene határozni valami módon, hogy ki nem folytathat többé ügyvédi gyakorlatot. Itt az van megmondva, hogy meg kell vizsgálni, megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány az ügyvédi kar tagjaitól elvár, de nincs megmondva, hogy ki nem folytathat ügyvédi gyakorlatot. Azt hiszem, még a háborús bűnösök is folytatnak ügyvédi gyakorlatot, sőt az Ügyvédi Kamara vezetésében is vannak háborús bűnösök. Nincs kidolgozva ez. Meg kell vizsgálni a vállalati ügyészeket is. Talán célszerű volna, ha közülük kerülnének ki az ügyvédek. Van ennek egy gyakorlati oldala, egészen egyszerű kérdés. A vállalati ügyész, aki ma állami alkalmazott, ha jól belelendül a magángyakorlatba, csak hébe-hóba jelenik meg a munkahelyén. Meg kellene vizsgálni, hogy lehetséges-e és milyen keretek között, hogy a közvetlen fölöttese megbízása alapján a vállalat dolgozóit olyan ügyekben képviselheti, ami nem függ össze az ottani vállalati dolgokkal. Inkább ilyen vonalon, hogy a saját vállalata tagjainak védelmét ellássa a fölöttes utasítására a vállalattal nem összefüggő kérdésekben. A többit is ráncba kellene szedni. Az ügyvédi nyugdíjnál pontosan meg kell mondani, hogy mit értünk ez alatt? Milyen állami hozzájárulásról van szó? NEZVÁL FERENC elvtárs: Az állam hozzájárulását ahhoz kell adni, hogy az ügyvédek önálló nyugdíjalapjukból a nyugdíjat felemelhessék. Most befizetnek havonta egy bizonyos összeget, amiből 300 Ft nyugdíjat adnak, ezt szeretnék felemelni. A 2 millió forintot saját maguk vállalják. Ehhez egy rendelet szükséges, amely ezt megszabja. 963
