A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
és Tömegszervezetek Osztálya az Adminisztratív Osztállyal együtt milyen módon tájékoztassa az irányelvekről és teendő intézkedésekről a pártszervezeteket. Különös figyelemmel kell foglalkozni a bűnüldöző szervekben működő pártszervezetekkel. Felelős: Biszku Béla elvtárs 2. Előterjesztés az ügyvédi kérdés politikai és jogi rendezéséről Előadó: dr. Nezvál Ferenc elvtárs Hozzászóltak: Rónai Sándor, Kiss Károly, Nemes Dezső, Szénási Géza és Kádár János elvtársak A Politikai Bizottság az előterjesztést nem fogadta el. 5 Megbízza az Adminisztratív Osztályt és Nezvál Ferenc elvtársat, hogy a javaslatokat közösen rendszerezzék és két hét múlva a végrehajtási tervvel együtt terjesszék a Politikai Bizottság elé. 6 A határozati javaslatban a következőkre legyenek figyelemmel: 1. Pontosan meg kell határozni, milyen kategóriák nem folytathatnak ügyvédi joggyakorlatot. 7 2. Meg kell vizsgálni a vállalati ügyészek helyzetét abból a meggondolásból, hogy legyenek-e az Ügyvédi Kamaráknak tagjai, mert ez javítaná a kamarák politikai összetételét. Meg kell határozni azokat a kereteket, amelyen belül a vállalati ügyészek jogvédelmet vállalhatnak Az előterjesztés megállapításai szerint a kérdés napirendre tűzése azért vált időszerűvé, mert az ügyvédség mind személyi összetételében, mind szervezeti felépítésében elavult és nem felel meg a politikai elvárásoknak. Az előterjesztő véleménye szerint ez a „politikai elmaradottság" különösen élesen megmutatkozott az 1956-os októberi események alatt, amikor az ügyvédek jelentős része szerepet vállalt az eseményekben. A hibák kijavítására az igazságügy-miniszter javasolta az ügyvédi kar megtisztítását, valamint létszámának helyes kialakítását és az ügyvédek arányos területi elosztását. Ennek érdekében 1958. június 30-i határidővel javasolta az ügyvédek névjegyzékének felülvizsgálatát, amelynek során kijelölt bizottságok döntöttek volna arról, hogy ki maradhat tagja az ügyvédei kamarának; az ügyvédek nyugdíjának rendezését (a költségeknek az ügyvédségre hárításával); az egyetemek jogi karát elvégző hallgatók egy részének ügyvédi munkaterületre irányítását, illetve más területről politikailag alkalmas személyeknek az ügyvédi pályára történő átirányítását. Az igazságügy-miniszter javasolta az új Ügyvédi Rendtartás elkészítését is, amely szerint 1959. január 1. után az ügyvédek csak munkaközösségekben dolgozhattak volna, illetve magánügyvédi gyakorlat folytatására csak az igazságügy-miniszter kivételes engedélyével nyílt volna lehetőség. 6 A Politikai Bizottság 1958. február 18-i ülésén tárgyalta újra az előterjesztést. (MOLM-KS 288. f. 5. cs. 67. ő. e.) A PB határozata megjelent a párt 17. sz. Tájékozíató'}ibsx\. n Az 1958. február 18-i határozat szerint nem osztható be ügyvédi munkaközösségekbe, és nem folytathat ügyvédi gyakorlatot az: ,,a) aki az 1957. évi 66. sz. tvr. és végrehajtási rendelkezései értelmében fontos és bizalmas munkakört nem tölthet be; b) aki működését nem a szocialista törvényesség megszilárdítására, hanem kijárásokra, ügyletek közvetítésére használja fel, vagy általában olyan magatartást tanúsít, amely méltatlanná teszi a szocialista értelemben vett ügyvédi gyakorlat folytatására". (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 67. ö. e.) 936
