A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

FEHÉR LAJOS elvtárs: A vitából az derül ki, hogy így a milíciának nem lesz katonai parancsnoka. Úgy vettem ki, hogy a zászlóaljparancsnok nem katona, hanem civil. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Összekevered! A munkásőrség generál átszervezésére nincs szükség. De bizonyos intézkedéseket kell tenni. Itt van pl. a munkásőrök foglalkoztatásának kérdése. Ez a fajta feszített foglalkoztatás bizonyos ideig lehetséges, de ezt állandósítani nem lehet. Ezt a heti két órát csak mi mondjuk, hogy heti 2 óra, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkásőrnek minden vasárnapja le van kötve. Ez sem nézhet ki így sokáig. Ez a rendkívüli helyzet magával hoz rendkívüli dolgokat is. Nincs itt óriási baj, de bizonyos szimptómák már jelentkeznek. Pl. vidéken már van olyan hangulat, hogy igazi kommunistának csak a munkásőrök számítanak. Mindez indokolja, hogy egy sor intézkedést csináljunk. Ehelyett a javaslat helyett, amelyben megint ilyen alkotmányos megállapítások vannak, hogy helyes volt a munkásőrség felállítása stb., azt ki kell hagyni, hogy helyes volt, azt mindenki tudja, ehelyett azt kell mondani, hogy a munkásőrség tevékenységének továbbfejlesztésével kapcsolatban a Politikai Bizottság a következőket határozza: A munkásőrség létszámát fel kell emelni 40 ezerre, ezen a kereten belül az ország minden járásban legyen munkásöregység. Ez politikailag jó, ha van. Akiképzés menetét le kell lassítani, és csak saját fegyverével kell kiképezni. Az, hogy még ebben az évben az összes gyalogsági fegyverekkel ki legyen képezve, nem helyes. Itt mi úgy tudjuk, hogy ezt nem a Titkárság határozta el, hanem a mi megkérdezésünk nélkül Halas elvtársék hoztak ilyen határozatot. Meg kell indokolni, hogy ezt a feszített kiképzést nem lehet tartani. A kiképzést úgy kell átszervezni, hogy havonta kétszer legyen a munkásőr elfoglalva, esetleg úgy, hogy nem heti, hanem havi kétszer 4 órát. így nem veszít el kiképzési időt és az illető is nyer szabadnapokat. Meg kell csinálni a munkásőrség riasztási tervét. Eddig volt egy riasztási terv, ami azzal járt, hogy este 9 órakor riasztottunk pl. a XIII. kerületben. Aki ott dolgozik és ott is lakik, eljött, de aki az isten háta mögött lakik, nem tud eljönni. Meg kellene csinálni a háromlépcsős riasztási tervet. Az első lépcsőbe tartoznának azok, akik abban az egységben laknak, dolgoznak és ott munkásőrök; a második lépcsőbe[n] kellene riasztani azokat, akik ott munkásőrök, de nem ott laknak; harmadik lépcsőben pl. akkor, ha mondjuk Rákosszentmihályon van valami, nekik nincs munkásőrségük, de van 10 olyan ember, aki másutt munkásőr, ilyen esetben azonnal kell riasztani mindenkit, aki ott lakik, még akkor is, ha az újpesti munkásőrséghez tartozik. Ezt a riasztási tervet ki kell tehát dolgozni. Végül jön ez a csiklandós kérdés, ez az átszervezés, mert ez az volna, habár véleményem szerint semmit nem borítana fel. Itt arról van szó, hogy ne önálló legyen, hanem jobban alárendeljük a pártnak és a parancsnokok személyében történne változás bizonyos mértékben. Pl. ha Marosán elvtárs Budapesten a 853