A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

rendet teremteni, mert nehéz a káderstabilitást megteremteni és biztosítani, hogy ne húzzák ki munkahelyéről az ott jól bevált embert azért, hogy más területre vigyék. Ha itt nem lesznek elveink és jól kialakított módszereink, akkor állandó marakodás lesz, hogy kiket adjanak át más területre. SZURDI ISTVÁN elvtárs: Az előterjesztés II. variánsával értek egyet több hónapos tapasztalat és a Káderosztály által az első oldalon felhozott indokok alapján is. A káderek kiválogatásával, áthelyezésében stb. most kettősség van, ami egyes esetekben zavarokat is okoz és itt a Káderosztály munkája alapjában véve formális. Kivételt képez, ha az elvtársak személy szerint ismernek egy-egy szóba kerülő funkcionáriust. Ami a kádernyilvántartás alapos rendezésének kérdését illeti: azzal egyetértek, hogy az anyagokat fokozatosan kell kiegészíteni. Ipar területén vannak már önéletrajzok. Azzal nem értek egyet, hogy a pártszervezetek hatáskörébe tartozó elvtársak ellenforradalom alatti magatartása csak egész nagy vonalakban van tisztázva és túlnyomórészt nincs lezárva. Az esetek túlnyomó részében ez igenis le van zárva, a hatáskörbe tartozó káderek mindegyike megerősítésre került és ebben is fontos helyet foglalt el annak kivizsgálása, hogy az elvtársak az ellenforradalom alatt milyen magatartást tanúsítottak. Van, akik ügyének kivizsgálása még tovább folyik. A vasút területén, ahol a megerősítés megtörtént, nem volt nyugalom. Elő kellett venni 10-15 vasutas elvtárs ügyét és külön bizottság segítségével felülvizsgálni ügyüket és ismételten lezárni. Ez a vizsgálat különösebb eltérést nem mutatott, néhány esetben további intézkedésre került sor. Ezt a munkát kell tovább folytatni, ez a napi kádermunka feladata. Ez viszont az osztályok által elvégzendő feladat, amit esetleg aktivisták bevonásával végezhet el. De az egészet biztonsággal újrakezdeni, nem tartom szükségesnek. SÁNDOR JÓZSEF elvtárs: Én a II. javaslattal értek egyet. Nem akarom megismételni azokat a gondolatokat, amiket Szurdi elvtárs már elmondott, mégis szeretnék egy-két dolgot felvetni. Véleményem szerint is a káderanyagok tisztázása szükséges olyan vonatkozásnak, hogy az úgynevezett káderdossziékat rendezzük. Az életrajzokat, egyéb dolgokat, ami szükséges be kell szerezni, de természetesen elvetném azokat a módszereket, ami az elmúlt évek során a mi pártunkban kialakult, amikor az élettől, a munkától elvonatkoztatva, kicsit lélekelemzés folyt a káderek jelentős többségének megítélésénél, az úgynevezett egyéni foglalkozásokon keresztül. Ez a munkától, a gyakorlati élettől teljesen elvonatkoztatott volt. Az elmúlt évek káderpolitikájának csődje októberben megmutatkozott, és ebből nekünk le kell vonni a tanulságokat. Szerintem a legnagyobb tanulság, hogy nem a munkától elvonatkoztatva kell nézni az embereket, hanem a munkán keresztül. Szabadjon még azt mondani, hogy az ellenforradalom volt az az időszak, amikor a káderek tényleg vizsgát tettek. Lezárta a vitás problémákat a Központi Bizottság által kiküldött bizottság is. Most mind kevesebb probléma merül fel. Ha szükséges, a 840