A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

FEHÉR LAJOS elvtárs: Az eredeti javaslatot az osztályvezetők plénuma megvitatta, hosszú vita volt. Az ott elhangzottak túlnyomó része érvényesítve is van a javaslatban. Egy pár kérdésben azonban a vitát Földes elvtárs mégsem adja vissza pontosan. Az eredeti javaslat szerint kb. 20 000 ember felülvizsgálatát kellett elindítani, és be kellett fejezni 1959 derekáig. A többség álláspontja az volt: nincs értelme általános felülvizsgálatot elindítani, mert ez óhatatlanul a piszkálódás felújítására vezetne és a többség álláspontja szerint csak a problémás eseteket kell felülvizsgálni. A hozzátartozók kérdését azért nem vetném fel, nehogy a régi kutató munka történjék újra, amiről tudjuk, milyen károkat okozott. A vitában a harmadik kérdés az volt, milyen legyen a Káderosztály sorsa? Legyene Káderosztály vagy inkább kádercsoport legyen? Úgy alakult ki az álláspont, hogy a káderek kiválogatásában, beállításában az osztályok javaslatai nagyobb önállóságot kapjanak, és a Káderosztállyal egyeztetve menjenek a javaslatok pártszervek elé. Vélemények szerint a kádermunkát elvi koordináló szerv végezze és emellett ez végezze a nyilvántartást is. BISZKU BÉLA elvtárs: Egyszerűbben meg lehetne oldani azt a dolgot, amit Földes elvtárs javasol, és amelynek alapján ezek az elvi szempontok össze vannak állítva. Meg kellene vizsgálni a pártkádereknél, hogy inkább írjanak életrajzot, és írják le, mit csináltak az ellenforradalom ideje alatt. Ezt le kell ellenőrizni egy-két emberen keresztül, akik ott valóban vele voltak, ismerik akkori magatartását. Nem értek egyet azzal, hogy végig kell vizsgálni a pártkádereket. Meg kell nézni, hogy az ellenőrzés során kiknél mik merültek fel, azt vizsgáljuk ki, de ne csináljunk elejétől végig ellenőrzést, mert ez nem lehet egészséges dolog. Azt természetesen tudni kell, mit csináltak az ellenforradalom alatt. Ami a felvetett kérdéseket illeti, én inkább a II. variáns felé hajlok. Szimpatikus az az elgondolás, hogy az osztály vállalja a beállított káderekért a felelősséget, és legyen egy csoport a pártban a káderek politikai magatartásának nyilvántartására. Kiss KÁROLY elvtárs: Én az előterjesztés első részével értek egyet. Van itt olyan probléma, amit az osztályok nem tudnak elvégezni: ez pedig elkallódott káderek felkutatása, a velük való foglalkozás. Véleményem szerint nálunk pár évig még szükség van erre az osztályra. Rengeteg jó elvtárs kallódott el az elmúlt évek alatt, mert káderosztály nem volt, és az osztályok csak a nómenklatúrában lévő elvtársakkal foglalkoztak jól vagy rosszul. Ha kikerültek az elvtársak funkciójukból, esetleg úgy, hogy a vállalat megszűnt, az osztály többé nem foglalkozott velük, és nem követte nyomon ezeket az elvtársakat. Az a szerv pedig hiányzott, amely szélesebb szinten foglalkozott volna velük. Ha jobban stabilizálódik a helyzet, ismét megvizsgálhatjuk, szükség van-e káderosztályra. 12 éve vezet a párt, de nem jutottunk el oda, hogy megmondhatnánk, hogy egyik-másik területen, pl. a filozófia, a történelemtudomány, a közgazdaságtudomány területén ki az a 8-10 838