A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

meglepett a Szovjetunió 40. évfordulóján tapasztalt hangulat.

77 Vagy itt volt az október 30-i gyűlés, amely szintén nagyon jól sikerült. Jogos az itt elhangzott bírálat, de az is igaz, hogy van már változás, más a hang, más a levegő. Gyorsabban fogunk majd előremenni a kulturális területen is, bár itt nagyon bonyolult és nehéz a helyzet. Bizonyos értelemben, nem opportunizmusból, nem is gyávaságból, de túl óvatosak vagyunk. Még két dolgot. Nem egészen úgy van, hogy mi a tanácsválasztások kérdésével nem foglalkoztunk. Tudjuk, hogy a tanácsnál mi a helyzet. Szeretném, ha Kádár elvtárs megmondaná összefoglalójában, hogy nem gyávaságból óvatoskodtunk nagyon bizonyos kérdésekben. Rideg Sándor pártból való kilépési szándékát

78 mi is csak később tudtuk meg, ha előbb tudom, nem utasítom a kerületi párttitkárt, hogy zárja ki a pártból. Amikor Kádár elvtárs elmondotta, hogy mi történt a Partizánszövetségben, meglepett engem. Ez felveti a kérdést, hogy ezért elsősorban a budapesti pártmozgalom a felelős, mert alulról indult minden. A dolgot áthárítani nem akarom, de Fehér és Földes elvtársak a Politikai Bizottságban egy szót sem szóltak a várható dolgokról és jó, hogy nagyobb botrányba nem fulladt. Befejezésül: nem szeretném, ha eltúloznánk a szektás veszélyt. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, nagyon nagy a szektások száma. A szám kicsi, de minőségileg súlyos. Tapasztalatom szerint a pártszervezetek túlnyomó többsége Budapesten és vidéken egyaránt hü ehhez a pártvezetőséghez. Nekünk nem szabad ezt szem elöl téveszteni, mert akkor egy év munkáját értékeljük rosszul. Vannak személyek, esetleg 1-2 személy körül kialakult 3-4 tagú csoport, de ennek nincs olyan nagy jelentősége. Ha lett volna, foglalkoztunk volna a jelentésben ezzel. Még néhány szót a vezetés tekintélyéről. A B[uda]pesti PB-nak még nagy tekintélye nincs. Az utolsó fél vagy negyed évben mi sokat harcoltunk a decentralizációs törekvések ellen, vitáink voltak a kerületi titkárokkal, akik ismert okoknál fogva előbb éltek, mint a B[uda]pesti PB. Most a párttitkárok stabilizálódása is lehetővé teszi, hogy a centralizmust erősítsük. Egy kérdésben bizonyos értelemben hátrányba[n] vagyunk, és ezt úgy hívják, hogy pártfegyelem. Mikor Kádár elvtárs közölte, hogy kommunistát nem illet kivétel, és a pártfunkció kivételével minden funkciót pártonkívüli is betölthet, mi élethalálharcot folytattunk a párt kis csoportjával. Nem nagy csoportról van szó, mert túlnyomó részüknél nem ez a kérdés. Javasolom, hogy a pártfegyelmet vegyük be a javaslatok közé. A magam részéről hasznosnak tartom a vitát. Az lesz a dolgunk, hogy jó határozati javaslattal menjünk vissza a B[uda]pesti PB-hoz és ennek alapján készítsük el a budapesti munkatervet. 1958. évi munkatervünk elvi és politikai szempontból 77 ANOSZF 40. évfordulója alkalmából tartott budapesti rendezvényekről 1. A szovjet küldöttséggel közösen ünnepeljük november 7-ét. Népszabadság, 1957. november 6.; így ünnepelt az ország. Népszabadság, 1957. november 7.; Marosán György a Landler Jenő Járműjavító művelődési otthonában tartott beszédet. Továbbá: A politika vasárnapja. Esti Hírlap, 1957. november 5.; November 7 ünneplése. Esti Hírlap, 1957. november 7. Ezzel kapcsolatban 1. a 18. sz. dokumentum 83. sz. jegyzetét. 830