A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

SÁNDOR JÓZSEF elvtárs: Orbán elvtárssal beszéltünk az összeolvasztás kérdéséről, s úgy mértük fel a helyzetet, hogy különösen a TTIT kérdésében, de az MSZT-vel kapcsolatban is megérett a helyzet. Javasolom, ne mondjunk ezzel kapcsolatban időpontot, ha a helyzet szükségessé teszi, behozzuk ide eldöntésre. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Véleményem szerint ezzel a dologgal nagyon vigyázni kell. Ha a dolog komollyá válik, a PTO hozzon be ezzel kapcsolatban javaslatot. A TTIT-nél először mindenképpen rendet kell csinálni. A Szabad Föld legyen a Népfront lapja. Anyagi szempontból a lap a párthoz tartozzék. 4. Előterjesztés a könyvkiadás helyzetéről és az 1958. évi tervről ACZÉL GYÖRGY elvtárs: Néhány kiegészítő javaslatom lenne. Kérem a Politikai Bizottságot, hogy bízza meg a minisztériumot az új honorárium-rendszer kialakításával. Most az a helyzet, hogy sokszor a leggyengébb könyvek a maximumot kapják honoráriumként. Pl. 350 oldalas az egész könyv, s 40-50 ezer Ft-ba kerül, mert előzőleg már több pénzt fizettek ki, mint amit a könyv megérne. Az árrendszer kialakításánál tekintetbe kellene venni, hogy a könnyű műfajú regényeket drágábban kellene adni, mint a világnézetileg hozzánk közelálló könyveket. A Budapesti Pártbizottság most kezdett foglalkozni a könyvkiadás kérdésével.

71 Javaslom, a határozatba vegyük bele, hogy a Budapesti PB e munkával párhuzamosan készítsen káderfejlesztési tervet a könyvkiadás káderhelyzetének megjavítása érdekében. Vidékről van olyan igény, hogy nagyobb városokban is legyenek könyvkiadók. Ezzel kapcsolatban olyan határozatot javaslok, hogy vidéken össze lehet állítani A budapesti párt VB 1958. január 13-án tűzte napirendre Aczél György előterjesztésében négy könyvkiadó munkájáról szóló jelentést (Ifjúsági, Szépirodalmi, Magvető, Bibliotheca). A jelentés szerint a legsúlyosabb helyzet a Magvetőnél alakult ki, ahol a forradalom leverését követően viszonylag rövid idő alatt több mint 400 szerződést kötöttek, ami csaknem háromévi kapacitást jelentett. Ezt hívták „fehér segélynek". A kiadó vezetőit 1957. áprilisban leváltották, és 100 szerződést felbontottak, de a jelentés szerint a továbbiak többsége is Jelentős erkölcsi-politikai kárt okozhat". Új szerkesztőket másutt is kineveztek. A határozat iránymutató vezetői aktíva tartását, a kiadói pártszervezetek felülvizsgálatát írta elő. Ezen belül meg kellett szüntetni 11 író Magvető kiadói pártszervezethez tartozását is. A határozat előírta még pártaktíva tartását félévente, továbbá személycseréket és ideológiai, erkölcsi átnevelést. Növelte a Kiadói Főigazgatóság közvetlen beleszólási lehetőségét is a kiadók munkájába. Újra felül kellett vizsgálni az 1956. november 4-e után kötött szerződéseket. (BFL XXXV. 1. a. 4/15.) A budapesti VB 1958. április 14-én értékelte a határozat végrehajtását. A jelentés megállapította, hogy az aktívaüléseket mindenütt megtartották. Önálló pártszervezet jött létre az Európa és a Szépirodalmi Könyvkiadónál. (A Bibliotheca időközben beolvadt a Gondolat Könyvkiadóba.) Megkezdődtek az elbocsátások, élénk politikai élet alakult ki a lektorátusokon. A Magvetőtől kilenc író területi pártszervezetbe igazolt. „A Magvető vezetősége a párthatározat értelmében a felesleges szerződéseket felbontotta, s ez a tehertétel nem nyomja az ott dolgozó elvtársakat" - állapította meg a jelentés. (BFL XXXV. 1. a. 4/21.) 764