A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
mi tapasztalataink alapján fel kell vetni, hogy csak a nép előtti teljes őszinteséggel lehet bármit elérni. APRÓ ANTAL elvtárs: Néhány kisebb kérdés. Nem tartom szerencsésnek, ha az előadás rögtön ilyen elméleti kérdéssel van bevezetve. Nem lehetne-e a mostani helyzettel kezdeni? MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: A pártkonferenciának egy idézete van benne - e köré csoportosítottuk a kérdést. 79 APRÓ ANTAL elvtárs: Jelenleg így áll a párt nálunk. Rámenni az elvi kérdésekre gyakorlati kiegészítésekkel, amit néhány elvtárs javasolt. Bevezetőben a párt tényleges helyzetéből kell kiindulni. Az ördögöt ne fessük feketébbre, mint amilyen. Az összes jelentésben azt olvasom - egyik-másikkal nem értek egyet —, hogy mindenütt a párt politikájának helyeslése jön ki a tömegek részéről. Biztos így van az esetek nagy többségében, de hogy jelentős tömegekhez nem jutunk el, az is igaz. Az utóbbi 12 év alatt néhányszor már erről a kérdésről tartottunk előadást. Meg kellene ezért is változtatni a mai helyzetre vonatkozóan. Marosán elvtárs beszélt a régi „bűnökről". Ellene vagyok a leghatározottabban, hogy ilyen és más előadásban is a párt múltjának, tevékenységének bizonyos fejezetét úgy állítsuk be, mintha a párt bűnöket követett volna el. Egyének követhettek el bűnt, csoportok is, de a párt nem. Az anyag fő vonalát illetően - kiegészítve az elvtársak által elmondottakkal -, egyet lehet érteni. Az nem baj, hogy két és fél órás lesz az előadás. Egy fejezetet mégis kellene arra szánni, hogy a kommunista párt tagjainak milyen legyen a viszonya, mint egyénnek a pártonkívüliekhez, a dolgozókhoz. Nem kellene talán idézni Sztálin munkájából, amelyben arról ír, milyen legyen a vezető: tömegek között éljen, gondolatait, kívánságaikat ismerje stb. KÁLLAI GYULA elvtárs: Következő javaslataim volnának még. Azt hiszem a bevezető után, amikor az előadás már konkrétan rátér a kérdések tárgyalására, feltétlenül beszélni kellene a pártegység kérdéséről. A 3. oldalon az előadás-tervezet úgy veti fel a kérdést, hogy mit jelent a tömegeket vezetni. Mindenekelőtt azt jelenti, hogy meggyőzni őket a párt politikájának helyességéről. Itt persze elsősorban a párt politikájának helyességéről van szó, hogy tudjuk miről meggyőzni őket. Azt hiszem, hogy az itt felvetett kérdéseket a revizionizmusról, a szektásságról a pártegységgel kapcsolatban kellene felvetni. Marosán György az országos pártértekezlet határozatából a következő részt idézte: „A párt és a tömegek kapcsolata a proletárdiktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárdiktatúra ereje is. A párt jelenlegi helyzetében, amikor a párttagság száma a munkásosztály számarányához mérten - helyesen - a korábbi évekhez képest kisebb, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a pártot nagyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártonkívüli tömegekkel." 722
