A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
felszabaduláson már túl vagyunk, de a szocializmus építésére is vonatkozik ez a tétel. Szó van a 9. és 10. oldalon arról, hogy Kádár elvtárs felvetette a Pest megyei pártbizottság ülésén, 70 mi az a 3 fő kérdés, amivel még küszködni kell az ellenforradalom ideológiai tevékenysége maradványaival kapcsolatban: nacionalizmus, életszínvonal és demokrácia. Itt eggyel tovább kell menni. Somogyi elvtárs felvetette a szociális demagógia kérdését és ezzel a negyedikre bukkanunk. Az ellenforradalom azt vetette fel - és sajnos nemcsak az ellenforradalom, hanem mindenféle hozzá csatlakozott, többé-kevésbé jóindulatú ember is -, hogy nem a népé a gazdaság, az üzem nem a munkásoké, szóval nem magának dolgozik, hajói dolgozik. Ezzel szembe kell szállni és megmutatni, tiéd az ország, és nemcsak a munkástanácsokkal lett a tiéd az üzem, sem a régiekkel, sem az újakkal. Nagyon pártolom és aláhúzom, amit Kiss elvtárs vetett fel, és helyes, hogy erre neveljük a kommunistákat. Ebben az előadásban kicsit meg kellene kongatni a harangot az ellen a nézet ellen, hogy jó tömegkapcsolatot úgy lehet elérni, ha népszerű követeléseket képviselnek, és ilyenek szócsövei lesznek. Ez a kérdés elvileg fel van vetve az előadásban, de nagyon szőrmentén. Jobban kidolgoznám, hogy ez mit jelent. Arról nem lehet vitatkozni, hogy a kommunistáknak szükség esetén kell tudni úszni az ár ellen, és meg kell mondani az igazat még akkor is, ha ez nem kedvez nagyon a népszerűségnek. Ez is tömegpolitika, mert csak az igazsággal szabad a tömegeket megnyerni. Arról lehet vitatkozni, hogy ezt Marosán elvtárs hol vesse fel: az uszálypolitikával vagy a szociális demagógiával kapcsolatban. A 9. oldalon a demokráciáról van szó a kapitalizmusban és nálunk. Nem tartom meggyőzőnek azt, hogy Indiával operáljunk, mint példával. 71 Hiányzik innen az alapvető dolog, hogy ahol kizsákmányolás van, ott nem lehet igazi demokrácia, az igazi demokrácia ott kezdődik, ahol a kizsákmányolás megszűnt. A 3. oldal utolsó sorában ilyen tétel van felvetve: „...nem szabad olyan feladatot kitűznie, amelyek helyességéről még nincsenek meggyőződve a tömegek." Hát akkor menjünk csődbe, ha ilyen feladatokat kitűzni nem lehet! Hát a szocializmus felépítéséről a mezőgazdaságban az érdekelt paraszti tömegek mind meg vannak győződve? Mégis kitűztük célként ezt a feladatot. Ezt a részt innen ki kell hagyni. 72 Volt bizonyos vita arról, hogy az illegalitásban hogyan álltunk a tömegkapcsolat kérdésével. Lényegében Biszku elvtársnak van igaza. Ilyen szempontból szörnyű dolog volt az illegalitás, el voltunk eléggé szigetelve. Az egész keserves fejlődése Kádár János a Pest megyei pártbizottság által szervezett nagyaktíván beszélt erről 1957. február 17-én. (MOLM-KS 288. f. 47. cs. 787. ö. e.) 71 Marosán György Indiát az angol textilipar termékeinek Indiába történő behatolásával összefüggésben említi. 7 Az előadás publikált szövegéből ez a rész kimaradt. 719
