A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
át. (Sikkasztások, lopások, közvagyon rongálása, stb.) Erre vonatkozóan is kidolgozás alatt vannak különböző rendszabályok. 37 FEHÉR LAJOS elvtárs: A jelentésben arról van szó, hogy kb. 40 000 fegyvert gyűjtöttek be. Mennyi fegyver hiányzik még a hadsereg raktárából? MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Az előterjesztés 2. oldalán szó van arról, hogy rögtönbíráskodás során eddig 314 személyt ítéltek el, közülük 55 vádlottat halálra és 35 vádlotton az ítéletet végrehajtották. Ez a szám az ellenforradalmi cselekményekben való részvételért hozott összes halálos ítéletek száma? Másik kérdésem, hogy mi van a fegyverekkel, mennyi lehet még kint. Erre feltétlen pontos választ kellene adni a Politikai Bizottságnak, mert ez is szabályozná bizonyos mértékig azt a magatartást, ahogyan az államnak fel kell lépni ebben a kérdésben. Ugyancsak megkérdezem, mi történik azzal a fegyverrejtegetővel, akinél most találják meg a fegyvert? A hozott ítéletnél milyen különbség van azzal szemben, akit fegyverrejtegetésért pl. januárban ítéltek el? Ugyancsak nem derül ki az előterjesztésből, hogy mi az az erő, ami ide nyugatról bekerült. SOMOGYI MIKLÓS elvtárs: Nem értem, mit takar a 9. pontban az a megállapítás, hogy javítani kell az Ügyészség és az Igazságügy anyagi érdekeltségét. 38 BISZKU BÉLA elvtárs: A fegyverek begyűjtésével kapcsolatban: négy héttel ezelőtt beszéltem Révész elvtárssal. Akkor ő azt mondta, hogy nem pontos adatok szerint a HM raktárából 30000 fegyver hiányzott. Pontos leltárt még nem tudtak csinálni, fegyvereket még most is szednek össze. Sok disszidált kivitte magával a fegyverét is. Miután a fegyverek összegyűjtése és pontos leltározása megtörtént jelentést fogunk adni erről a Politikai Bizottságnak. A halálra ítéltek száma magasabb, mint az előterjesztésben fel van tüntetve, mert azok a május 1-jei adatokat tartalmazzák. A helyzet az, hogy most a törzskar ellen folyik az eljárás. Fegyverrejtegetőkkel kapcsolatban: különösen a kezdeti időszakban súlyosabban bírálták el a bírósági szervek azokat az eseteket, ahol fegyvert találtak, mint azokat az embereket, akik felbujtóként szerepeltek és politikai fellépésük következtében 37 Az MSZMP KB Titkársága 1958. április 11-én fogadott el átfogó intézkedési tervet a „társadalmi tulajdon védelmének további feladatairól". Megállapította, hogy a rendőrség 1957 közepétől eredményeket ért el a gazdasági bűnüldözésben, az állami és társadalmi szervezetek azonban csak kampányfeladatoknak tekintik a társadalmi tulajdon védelmét. Az előterjesztés szerint a földműves-szövetkezetek és a magánkisipar az ilyen bűncselekmények melegágya. A határozat tartósított egyfajta osztályharcos szemléletet a gazdaság területén. A testület 1958. december 16-án tárgyalt a határozat végrehajtásáról és további intézkedéseket szabott meg. (MOL M-KS 288. f. 7. cs. 25. és 7. cs. 40. ő. e.) Az előterjesztésnek ez a mondata pontosan így hangzik: „A feladatok eredményesebb végrehajtása érdekében javítani kell a Belügyminisztérium technikai ellátottságát, az ügyészség és az igazságügy anyagi érdekeltségét, valamint mindhárom szerv erkölcsi megbecsülését." 71
