A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

a hadsereg pártbizottságának titkára, a politikai csoportfőnökkel együtt, akik közvetlenül felelősek pártvonalon a hadseregben folyó politikai munkáért, vegyenek részt a Titkárság ülésein. A következő kérésünk az volt, hogy a Titkárság egyik tagja, aki foglalkozik az operatív kérdésekkel, foglalkozzék a politikai csoportfőnökkel és a hadsereg pártbizottságának titkárával. Hogy a miniszterrel foglalkozik, az természetes - ez most is folyik. Ez nekem is és Marosán elvtársnak is hasznos. Nálunk pl. ha a Zsukov-ügyet nézzük, a helyzet fordított, mert mi nem azt hiányoljuk, hogy a párt túl sokat foglalkozik a hadsereggel, hanem azt, hogy keveset néznek bennünket. Mikor miniszternek kineveztek, nem beszéltek velem, és ha én nem jöttem volna a kérdésekkel, nem kerestek volna meg. Pedig a pártnak alaposan bele kell nézni a hadsereg, a fegyveres testületnél folyó pártmunkába és abba, hogyan hajtják végre a párt és a kormány határozatait. Itt természetesen nagyon helyes lenne, ha Révészen és a politikai csoportfőnökön kívül időközönként beszélgetnének a hadsereg más vezetőivel is. Ez bátorítja is az elvtársakat, hogy merjenek jönni a párt Titkárságához és általában a pártvezetőséghez és felvetni azokat a problémákat, amikről szó van. Ezért javasoljuk és tartjuk szükségesnek azt is, hogy a Központi Bizottságnak az a titkára, aki elsősorban és közvetlenül felelős a fegyveres testület ügyeiért, vegyen részt - nem kötelezően - a Katonai Tanács ülésein és feltétlen legyen tagja a Honvédelmi Tanácsnak, mert jelenleg nem tagja. Komócsin elvtárs javaslatával kapcsolatban. Én nem tartom helyesnek azt a javaslatot a mi körülményeink között. A Szovjetunióban a körzetparancsnokok mellett vannak katonai tanácsok, amiket Zsukov meg akart szüntetni. Nekünk még kerületi parancsnokságaink nincsenek. Most operatív vonalon van karhatalmi riadótervünk, ami a helyzettől függően bizonyos korrigálásra szorul. Minden megyében van operatív bizottság, amelynek vezetője a BM megyei kapitánya, tagja a honvédség, a munkásőrség stb. Ez az operatív szerv létezik, párthatározat alapján jóvá van hagyva. Beszélünk a területi szervekkel való komoly kapcsolat szükségességéről. Ezt a gyakorlatban úgy csináljuk, hogy városi, járási, megyei szinten az ott lévő fegyveres testület parancsnokát beválasszák a pártbizottságba. Beírtuk azt is, hogy a kapcsolatnak abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a párt-végrehaj tó bizottság ülésein a területen lévő magasabb egység, vagy parancsnok vagy katonai tiszt, pártbizottsági titkár köteles tájékoztatni a pártbizottságot a hadseregben folyó politikai munkáról, az erkölcsi-politikai állapotról, a kiképzés menetéről stb. Ha emellett még a területi szervek elmennek és megnézik, hogyan folyik le a pártbizottsági ülés a hadseregben - ami szintén benne van az előterjesztésünkben - akkor azt hiszem, rendben lesz minden. Nagyon részletesen ezt kidolgozni nem lehet. Háború idejére van kidolgozott anyagunk, amelynek alapján minden megyében haditanács alakul, amelynek döntő joga van. Tagjai: a megyei titkár, a belügyi és a hadsereg legmagasabb parancsnoka. 702