A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Kiss ÁRPÁD elvtárs: 1957-ben, amikor a tervet tárgyaltuk, mindenki elfogadta, hogy a terv alapja az anyagellátás, a kapacitásokat nem tudjuk teljesen igénybe venni, ezért azt kell elérni, hogy a tervszinten dolgozzunk. Ezt senki nem tartotta be, sőt a legutóbbi gazdasági bizottsági ülésen 43 Kilián elvtárs erényként mondta, hogy milyen jó, hogy a létszámot nem építette le. Az 1958. évi terv tehát feszített és Kádár elvtárs szavai alapján bizonyos mértékig igazolva van ez a feszítettség. Ennek keretszámait a miniszterek még nem fogadták el, nagyobb beruházást, kevesebb termelést igényelnek. Felelősséggel kijelentem, hogy ezek a feszültségek reálisak és nem a régi, irreális feszültségek. Most az a helyzet, hogy a régi irreális feszítettség emléke egyeseket arra tol, hogy még reálisan se feszítsük meg a tervet és ez rendkívül veszélyes. 1958-ra még vonatkozik, hogy nem lehet minden kapacitást igénybe venni. Azokat a kapacitásokat nem lehet igénybe venni, amelyeknél bebizonyítható, hogy azok termelése csökkenti a nemzeti jövedelmet. Ha az import anyagért többet fizetünk devizában, mint amit a kész termék hoz, abba tönkremegyünk. Arra Incze, Kiss, Antos alaposan ügyel, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy számszerűen növekszik a termelés, de a nemzeti jövedelem csökken. Amikor a terv elkészül, annak alapján lehet majd kiemelni azokat a politikailag is felhasználható tételeket, amikre lehet mozgósítani. Ezt a keretszámban megcsinálni nem lehet. Ez csak alap a minisztériumi tervmunka megindulásához. Ennek alapján fognak majd a minisztériumok tervezni és ennek alapján tesznek jelentést arról is, hogy milyen mértékben csökken a befejezetlen állomány. A műtrágya import növelése technikailag nehéz, mert a 150 ezer tonnán felül, amit 1958-ra terveztünk, nem tudjuk növelni az importot. Az én véleményem az volt, hogy vizsgáljuk, mennyi a behozható maximum és azt kell behozni. Nem ezzel a témával függ szorosan össze, de javasolom a Politikai Bizottságnak, hozzon olyan határozatot, hogy a KGM régi traktor-vitáját döntsék el, mert ez tovább így nem vihető. A magyar traktoriparnak szabad kapacitásai vannak, fel lehetne használni a mezőgazdaság gépesítésére, és még ebben a kérdésben 3 évi vita után sincs döntés. Csehszlovákiából most javasolnak állandó importot. A magyar ipar képes arra, hogy zetort vagy mást gyártson. A 100 milliós importcsökkentésbe beleértem a cukor, gabona stb. importot is. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: A gabona bizonytalan dolog. A kukoricafelvásárlás alig akar megindulni és közben olyan csodák vannak, hogy 100 forint egy mázsa kukorica. Ilyen még A GB 1957. október 25-i üléséről van szó. Az ülés napirendjén öt téma szerepelt: 1. A ma­gyar-szovjethosszúlejáratú, 1958-1960. évekre szóló árucsereforgalmi egyezmény megkötése; 2. A Szovjetuniótól igényelt hosszúlejáratú hitelek; 3. A magyar-szovjet gépipari koordinációs felada­tokra vonatkozó javaslat; 4. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti 1958. és 1958-1960. évi árucsere-forgalom és fizetési tárgyalások; 5. Az állami támogatások alakulása és a nyereségrészesedés rendszerének tapasztalatai. (MOLXIX-A-39-b/l. 23. d.) 674

Next

/
Oldalképek
Tartalom