A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
5. Előterjesztés az 1957. évi papírkeretre A Politikai Bizottság a javaslatot leveszi napirendről azzal, hogy a Titkárság elé kell terjeszteni. 16 6. Vezető kádereket felülvizsgáló bizottság jelentései a.) Jelentés a volt belügyminiszter-helyettesek októberi magatartásáról Előadó: Bárd András elvtárs Hozzászóltak: Marosán György, Apró Antal elvtársak A Politikai Bizottság Gábri Mihály, Fekete Károly, Hárs István és Bartos Antal elvtársakra vonatkozó javaslatot tudomásul veszi és az elvtársakat jelenlegi funkciójukban megerősíti. 17 A határozatot közölni kell a BM PB tagjaival és az alapszervi titkárokkal. A vizsgálat eredményeképpen szükségessé vált Piros László október 23-i tevékenységének megvizsgálása is. 18 b.) Jelentés Barcs Sándor, az MTI elnöke ügyében A Politikai Bizottság egyetért a javaslattal és Barcs Sándor elvtársat jelenlegi funkciójában megerősíti. 19 A Titkárság 1957. július 5-én tárgyalta meg a sajtó 1957. évi papírhelyzetéről szóló előterjesztést. {Az MSZMP KB Titkárságának jegyzőkönyvei, i. m. 24-25. és 35-37.) Az előzményekről 1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeink jegyzőkönyvei III. kötet, i. m. 82-83. és 101-105. A volt belügyminiszter-helyettesek októberi magatartásáról a felülvizsgáló bizottság azt állapította meg, hogy 1956. október 23-án, bár hiányzott belőlük „az a forradalmi elszántság, hogy abban a helyzetben a Politikai Bizottság helyett vállalják a felelősséget a lőparancs kiadásáért", de nem a gyávaság vezette őket. Ezt bizonyítja, „hogy október 23-án délután a Műszaki Egyetemen felszólaltak, rendre és nyugalomra intették a fiatalokat, az ellenforradalom alatt mindvégig a helyükön maradtak." Felelősség az akkori Politikai Bizottságot és személy szerint Piros Lászlót terheli, amiért a tüntetést betiltó határozattal egyidejűleg nem határozták meg a fegyveres erők bevetésének módját. 8 Erre nem került sor. Piros Lászlót csak 1962-ben vonták felelősségre, a személyi kultusz időszakában elkövetett cselekedeteiért. Szigorú megrovás pártbüntetésben részesítették, de így is bekerült Szeged Város Tanácsa vezető testületébe. A Magyar Távirati Iroda elnöke, Barcs Sándor ellen különböző bejelentések érkeztek, amelyek szerint az októberi események alatt nem foglalt állást politikai és szakmai kérdésekben, káderpolitikája helytelen: „egy sor megbízhatatlan elem dolgozik az MTI-nél, míg rendes, párthü kommunistákat eltávolított a helyéről." A bizottság a vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott, hogy Barcs Sándor „magatartása az októberi események alatt nem ad okot arra, hogy vele szemben valamiféle felelősségre vonás történjék". 64