A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

aminek nincs meg a reális alapja, azt hiszem, éppen ilyen szilárdan kellene tartani azt az elvet, hogy a munkásosztály semmi jogos jövedelmét nem szűkítjük. Ne menjük bele most olyan önkéntes formába, hogy a dolgozók jövedelmüknek még 1 százalékát adják. Ha nem tudjuk megoldani a nyugdíj kérdést más módon - pl. a parasztság jövedelmének csökkentésével - akkor inkább ne nyúljunk hozzá. Kiss elvtárs javaslatát azzal kellene kibővíteni, hogy a SZOT vizsgálja meg, hogy mi az, ami a költségvetési kereten belül rendelkezésre áll és hogyan lehetne jobban honorálni az osztályszempontokat. Meg kellene vizsgálni még a munkásosztály sürgős és jogos sérelmeit, toldozgassunk, foltozgassunk, de generálisan ne nyúljunk most ehhez a kérdéshez. NEMES DEZSŐ elvtárs: Én áttanulmányoztam az összesítést, itt lehet leginkább eligazodni a kérdések fontosságát illetően. Szerintem nem az a helyes megoldás, hogy az anyagot levegyük napirendről, de az sem, hogy most az egész nyugdíjat részleteiben akarjuk megoldani. Legégetőbb az első pont, azt kellene most megoldani, a többit majd később.

63 Az első pontban foglalt kategóriák ügyének megoldása valóban sürgős és most az lenne a feladat, hogy ennek megoldásához szükséges anyagi fedezetet megtaláljuk. Nem tudom, hogy a szolgálati idő 25 évre való felemelése helyes-e, de azt rögtön meg kell csinálni, hogy a 10 év ne maradjon meg. A 3. pont másik részét, hogy 1929-től számítva emeljük meg a nyugdíjakat, nem lehet megvalósítani, mert ezzel olyan zsilipet nyitnánk meg, aminek még nem látjuk a végét.

64 APRÓ ANTAL elvtárs: Pedig ez a tényleges munkásosztály és ez a legsúlyosabb sérelem. NEMES DEZSŐ elvtárs: Itt sok jogtalan igénynek nyitunk kaput. Javaslom megfontolás tárgyává tenni: miért kell nekünk a nyugdíjkorhatárt 60 évben megállapítani. Nem volna-e helyesebb ezt úgy megszabni, hogy aki 15 évnél kevesebbet dolgozott, annak nyugdíjkorhatára 65 év lenne, ami a munkában eltöltött évek száma arányában fokozatosan csökkenne. Itt azokra gondolok, akik 1945-ig nem dolgoztak nekünk, csak 1945 után, amikor kisajátították vagyonukat, mentek el dolgozni. Jelenleg az a helyzet, hogy ledolgozták a 10 63 Az első pont így szólt: „Fel kell emelni a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított, még ma is havi 500 Ft-on aluli nyugdíjakat kb. 25%-kal, de legalább 500 Ft-ra. Az 500 és 1000 Ft közötti nyugdíjakat ugyancsak kb. 25%-kal kell felemelni, de legfeljebb 1000 Ft-ra. Ennek megfelelően kell rendezni az e kategóriákba tartozó özvegyek és árvák járadékát is. Ezt az emelést alkalmazni kell a megvont és az utolsó időben visszaadott nyugdíjakra is." Ez a javaslat 206 400 főt érintett. A 3. pont a következőket tartalmazta: „A hosszabb munkában töltött idő érvényre juttatása érdekében az 1954-es nyugdíjtörvény alapján nyugdíjazottaknak és a jövőben nyugdíjazásra kerülőknek a nyugdíjpótlékát úgy kell megállapítani, hogy az 1929 és 1945 között munkában eltöltött időt is figyelembe vegyék. Ezzel egy időben meg kell hosszabbítani a jelenlegi 10 évi várományi időt. A meghosszabbítás lépcsőzetesen történjék 1958-tól kezdődően, amíg eléri a 25 évet. (1958ban 11 év, 1959-ben 12 év, 1972-ben 25 év). A megkívántnál kevesebb, de legalább 10 évi munkaviszonnyal rendelkezők csökkentett nyugdíjat kapjanak." 639