A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

ezen belül kicsit megvizsgálni a Központi Bizottság szerveinek és apparátusának munkáját. Ide tartozik, hogy sokkal több társadalmi erőt kell bevonni a vezetés munkájába is. Ide tartoznak az elméleti munkaközösségek. Ha ezzel a kérdéssel januárban foglalkoznánk, az nagy veszteség volna. Hangsúlyozom, minden kérdés végrehajtásához, kidolgozásához szükség van társadalmi aktívákra, akik segítenek a Politikai Bizottságnak, az osztályoknak és pártbizottságoknak. Ide tartozik a Káderosztály munkája is. Mi már beszéltünk arról, hogy szükség van, vagy nincs Káderosztályra. Hozzunk erről előterjesztést a Politikai Bizottság elé.

59 Azt már megbeszéltük, hogy a külügyi munkát napirendre kell tűzni. Nagyon fontos lenne, hogy amikor munkatervet tárgyalunk, lássunk bizonyos mozgalmi naptárt is, amely feltünteti a tervidőszak kül- és belpolitikai eseményeit. (értekezletek, delegációk, utazások, évfordulók, stb.)

60 Javasolom, hogy a munkatervet az elhangzott kívánalmak lehetőség szerinti figyelembevételével a Titkárság dolgozza át. Javasolom, hogy az egyetemi politikát hagyjuk ki a munkatervből. Nekünk külön egyetemi politikánk nincs, egy politikánk van és meg kell nézni, hogy annak végrehajtása az egyetemen hogy néz ki. Ellenzem, hogy a nacionalizmus elleni harc módszereit tárgyalja meg a Politikai Bizottság. Ennek ugyanolyan módszerei vannak, mint általában az ellenséges demagógia elleni harcnak. Inkább érdemes volna ennek a kérdésnek elméleti és politikai alapjait kidolgozni, megvizsgálni a nacionalizmus elméleti és történelmi vonalát. Akkor viszont szélesebb legyen az anyag és a Politikai Bizottság tárgyalja meg. 2. Javaslat a nyugdíjak rendezésére KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs: Az a javaslat, hogy vezessük be az 1%-os hozzájárulást és még az állam is adjon valamit.

61 Hogyhogy? Hiszen az állam is mások, [a] munkások pénzét adja, vagy mi? L. a 20. és 21. sz. dokumentumokat. A mozgalmi naptár részletes tervét, amelyet végül is nem fogadtak el az 1957. december 20-i titkársági ülésen, 1. Az MSZMP KB Titkárságának jegyzőkönyvei, i. m. 293. és 301. 61 A SZOT előterjesztésében az szerepelt, hogy a nyugdijak rendezésének költségkihatása kb. 600620 millió Ft-ot tesz ki, ezért azt javasolták, hogy „a költségek fedezésére megfelelő politikai előkészítés után fel kell emelni a dolgozók által [...] fizetett 3%-os nyugdíjjárulékot 4%-ra. Az így befolyó kb. 400-420 millió Ft-on kívül a kormány kb. évi 200 millió Ft-ot fordítson a nyugdíjak rendezésére". A Párt- és Tömegszervezetek osztálya az előterjesztéshez csatolt kiegészítő feljegyzésében nem támogatta, mert „a jelenlegi helyzetben egy ilyen intézkedés hátrányosan befolyásolhatná a párt és kormány iránt megnyilvánuló bizalmat. A munkások körében a közelmúltban foganatosított intézkedések sem találtak egyértelmű helyeslésre, mint a bérek visszarendezése, a törvénytelenül kifizetett bérek levonása, az áremelés, a színház, mozi árainak felemelése, a helyenkéntjelentkező burkolt áremelés". 637