A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

internálást szükség szerint további kétszer hat hónapra lehessen meghosszabbítani. 4 Az ellenforradalmi események következtében széthordott fegyvereket gyorsabb ütemben kell felkutatni és összeszedni. Leltározásuk után számoljanak be a begyűjtött és még kint lévő fegyverek mennyiségéről. A jelentésben tüntessék fel a Honvédelmi Minisztérium és a szovjet egységek által összeszedett fegyverek mennyiségét is. 5 Állami rendeletet kell hozni arra vonatkozóan, hogy a politikai priusszal rendelkező, vagy az ellenforradalomban részt vett gépkocsivezetőktől az igazolványokat vonják be. 6 Szervezett harcot kell folytatni a gazdasági élet különböző területén mutatkozó csalások, lopások, szabotázsok ellen, mert ma az ellenség a gazdasági élet területén indít koncentrált támadást. A gyárakban, üzemekben társadalmi mozgalommá kell tenni az ilyen visszaélések elleni harcot. Szükséges emellett, hogy adminisztratív módszerekkel is harcoljunk az ilyen jelenségek ellen. A Belügyminisztériumban 100­150 főből álló csoport foglalkozzék ezek leleplezésével és a nagyobb visszaélések elkövetőit példás módon kell megbüntetni, személyekre való tekintet nélkül. 7 Ebben a munkában a gazdasági minisztériumok működjenek együtt belügyi és igazságügyi hatóságainkkal. 4 A jegyzőkönyvhöz csatolva a következő nyomtatott szövegű „Módosítás" található: „A Központi Bizottság Intéző Bizottságának »A belső reakció elleni harc néhány kérdéséről« szóló határozata alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki: Az 1956. évi 3l-es sz. tvr. 4 §-a helyébe a következő rendelkezés lép: »A közbiztonsági őrizetet nyomban meg kell szüntetni, ha az okok, amelyek elrendelésének alapjául szolgáltak, megszűntek. A közbiztonsá­gi őrizet időtartama 6 hónap, melyet a Belügyminisztérium a Legfőbb Ügyészség jóváhagyásával meghosszabbíthat.« A Központi Bizottság Intéző Bizottsága határozatának III. 3/b pontja tehát a fentiek értelmében módosul." (1957. 41. sz. tvr. Törvénytár, 1957. 199.) Az internálás tehát nem további kétszer hat hónapra, hanem meghatározatlan ideig lett meghosszabbítható. A Politikai Bi­zottság saját határozatát 1957. július 16-i ülésén módosította ebben az értelemben. (L. a 3. sz. dokumentumot.) 5 Az előterjesztés szerint a fegyveres szervek addig 14 221 db géppisztolyt, 21 630 db puskát, 175 db géppuskát, 3927 db pisztolyt, nagy mennyiségű egyéb lőszert és robbanóanyagot gyűjtöttek össze. „(1956. október 23-a után a Belügyminisztérium és szerveinek fegyvervesztesége 10 087 db pisztoly, 3294 db géppisztoly, 7951 db puska és karabély és 594 db géppuska.)" - olvasható a testü­let számára készült jelentésben. További fegyvergyüjtésről szóló dokumentumot nem találtunk. 6 Gáspár Sándor javaslatára a kormány 1957. április 11-én utasította a Belügyminisztériumot és a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumot, hogy vizsgálják meg a teherautósofőrök politikai meg­bízhatóságát. Ezt követően a hivatásos gépjárművezetők politikai szempontú felülvizsgálatáról a Minisztertanács 1957. július 25-én hozott határozatot. (3318/1957. sz. MT. h. MOL XIX-A-83-a 168. d.) A belügyminiszter utasítása alapján a felülvizsgálat még 1957-ben megtörtént. 7 A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa első ízben 1958 februárjában tárgyalt társadalmi tulaj­don ellen elkövetett különösen nagy kárt okozó bűncselekményt. A vádlottat, vitéz Molnár Lászlót, kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet végrehajtották. L. Népszabadság, 1958. február 21. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom