A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
ezzel nem számolunk le, akkor akármit csinálhatunk. Legyenek nagyon szigorúak és szőrös-szívüek, még akkor is ha a 14 ezerből még 2 ezret kitesznek, mert a 12 ezer internacionalista kétszer annyit ér, mintha 14 ezerből 2 ezer a nacionalista. Ez az egyik, amiről itt nincsen szó. (RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs közbeszólása. Benne van!) Nagyon csínján. A másik dolog: a mi néphadseregünkben nagyon komolyan jelentkezik a testületi korlátoltság. Nagyon rendes embereknél, akik internacionalisták és kommunisták, megvan ez. Ennek a története az a harc, ami egyrészről a Politikai Bizottság és a kormány és a hadsereg vezetői között folyik november 4-e óta a karhatalmisták kérdésében, amiben vagy alulmaradtunk, vagy valamilyen kompromisszumot kötöttünk. Az a 220 tiszt kigúnyolása annak, amit mi akartunk. 90 (RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs közbeszólása: Nem így van!) Te most mérges vagy, de mi mást ígértünk. Az a véleményünk, hogy szükséges a hadsereg tisztikarába új vér felfrissítése, jelentős számú munkásemberekkel, akik fegyveresen részt vettek és harcoltak az ellenforradalom ellen, ezeknek a hűsége többet ér, mint a katonai tudás. Ajánlom a korrekciót, még mi nem végeztünk a bajokkal. (RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs közbeszólása: Nagyon jól ismerjük a dolgot.) Legyenek szívesek nézzenek szembe ezzel, van egy ilyen testületi korlátoltság. Ebben egység van. Amikor beszélünk arról, hogy valamit vegyenek legalább fel, nem azért mondjuk, hogy beküldjünk alkalmatlan embereket, hanem a hadsereg érdekében tesszük. Én nem olyan sötéten látom a dolgot, általában bízom a hadseregben, de azt kijelentem, hogy a párttagság nem bízik a hadseregben. Elvtársak, önök szeretik a hadsereget, ez a hivatásuk, de nézzenek szembe, hogy jelenleg ez a helyzet. Az emberek nagyon egyszerűen számolnak, nem nüanszolnak, hogy a Bata így, meg az izé úgy, hanem azt nézik, hogy mi volt októberben. Nem azt mondom, hogy ellenségesen állnak a hadsereggel szemben. Ilyesmi nincs. Amikor szóvá tesszük, hogy a volt karhatalmisták ügyét rosszul intézték el, (RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs közbeszólása: Nem így van!) nem időtöltésből vetem fel. Ez szítja az ilyen hangulatot, békétlenséget szül. Vannak eleven sebek, akik az utcán járnak és panaszkodnak. Ez nem szolgálja a hadsereg iránti bizalom megerősítését. Ezt a kérdést le kell zárni. Amiről Marosán elvtárs beszélt, hogy a tábornokok hogyan köszöntötték, az kicsiben is létezik. Nagyon vigyázzanak erre. Úgy van, hogy most egyenesen jár a honvédtiszt, büszke is egy kicsit, ami egymagában nem baj, de azért valahogy értsék a mértéket. A hadsereg megerősödését fogja szolgálni, ha megszabadulnak vagy 2 ezer nacionalista tiszttől. Ha ilyet tapasztalnak, nagyon szigorúak legyenek, és ezeknek a helyére vigyenek be munkásőröket, karhatalmistákat. Nem akarom 90 A honvédséghez folyamatosan vették át a karhatalmi alakulatok tisztjeit, miután azonban nagyarányú létszámcsökkentést is végre kellett hajtani 1957 elején, Révész Géza az átáramlást igyekezett megállítani. Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. április 16-i ülésén ezt Kádár János élesen a honvédelmi miniszter szemére vetette, és 200 tiszt átvételét követelte. Ezt Révész Géza megígérte, de a feloszló karhatalom tiszti állományának elhelyezése ezzel nem oldódott meg. Ezért szerveződött meg április végén a kb. 2000 fős Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred. 518
