A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

nemcsak ez volt az oka. A kölcsönhatásra szeretném felhívni a figyelmet. Ha a hadseregen belül jóval október 23-a előtt a bomlás már nem kezdődött volna meg, akkor ez magának a párt- és államvezetésnek a bomlását nem segítette volna elő. Ha ez jellemezné az egész beállítást, akkor lenne megfelelő egészen. BISZKU BÉLA elvtárs: Annak a tényezőnek, hogy a munkások a pártszervezeteken keresztül nem kaptak időben fegyvert, a következményei jelentkeztek. Az késztette visszavonulásra a pártszervezeteket, hogy 23-án arról volt szó, hogy két és fél óra alatt a felfordulásnak vége lesz. Utána ígérték a fegyvert 3-4 napon keresztül. A 4. napon volt csak valami fegyver.

83 (KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs közbeszólása: Amikor a Központi Vezetőség kapitulált, akkor kezdett a fegyver kimenni.) Akkor megfordult a hatása, a fegyvert nem tudtuk egyszerűen használni. A jelentést nemcsak ebből a szempontból kell kiegészíteni, hanem ki kell terjeszteni a vizsgálatot azokra a kérdésekre, hogy a tehetetlenségnek mi volt az oka. A vizsgálat anyagai kiterjedtek más személyekre is - nemcsak azokra, amiről a jelentés beszél - és ezek között van párttag, országgyűlési képviselő. A mi vizsgálatunk felveti többek felelősségét is. Ki kell konkretizálni a vizsgálatot az egész vezérkarra. Az Adminisztratív Osztállyal kapcsolatban, amit Marosán elvtárs felvetett - az nagyon fontos. Nincs komoly pártellenőrzés a KB részéről sem a Belügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium felé. Pótolhatatlan az a mulasztás, hogy a munkásőrségben és a karhatalomban résztvevő elvtársak közül csak elenyésző keveset vettek át a hadseregbe. Az egyik előfeltétele a bizalomnak az, hogy akik a legkritikusabb időben fegyveresen védték a nép hatalmát, azoknak a hadseregben és a belügyi szerveken belül a helyük. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Először egy dolog, ami engem nagyon bánt és nagyon fáj nekem. Miért teszik a Mező Imrét felelőssé? Ki teszi felelőssé? Mit keres ez itten? Milyen címen? Én ismerem a Mező Imrét, aljas rágalom az, amit a Mező Imre elvtársról állítanak.

84 Itt szó van bizonyos régi hibákról, ami megvolt a hadseregben. Két dolgot szeretnék megemlíteni, az egyik valamilyen formában már szerepelt. Az első: a hadsereg lelkét megtörte az a fráziskommunizmus, ami a hadsereg pártszervezetében és pártmunkájában eluralkodott. Ez ölte meg a hadseregnek a lelkét. Ott mindenki, aki élő ember volt, az valamilyen címen kommunistának nevezte magát. Ez a politikai lelkét ölte meg a hadseregnek. A másik: a hadseregen 1956. október 27-én a Rendkívüli Bizottság esti ülésén Czinege Lajos a „Mozgósitási Stáb" nevében tett jelentést, majd határozatokat hoztak a mozgósítási készleteket őrző raktárok védelméről. RIPP Zoltán: A pártvezetés végnapjai, i. m. 270. Czinege Lajosnak a felfegyverzésben szánt szerepről 1. uo. 264. 4 A jelentés szerint: „A Katonai Bizottság egyes tagjai Kovács István, Mező Imre elvtársak maguk is nem egy esetben a kemény, határozott fellépés ellen léptek fel, ellenezték a fegyver használatát". 514