A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

meghódításáig működött a legjobban. 1942-ben is értünk el eredményeket, de nem olyanokat, mint amilyent 1944-től a hatalom meghódításáig - ekkor volt a népfrontpolitikánk a legjobb. (KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs közbeszólása: 25 év után először a háború alatt kerültek ki a kommunisták, többek között a népfront segítségével.) A felszabadulás után 1945—[ 19]48-ig, a fordulat évéig lehettek hibák, de ez a népfrontpolitika biztosította a hatalomnak a kivívását. Azt gondolom, hogy nálunk a népfrontpolitika gyakorlati megvalósításánál ezt a mozgalmi jelleget kellene egyelőre előtérbe helyezni. A kiindulópont azt hiszem nem rossz, sőt mondhatnám, hogy jó. Ami november 4-e után történt a párt, meg a kormány helyes politikája következtében, az tényleg sokkal szélesebb tömegeket mozgósít, mint amennyi a mi párttagságunk, és ha mi még tervszerűen törekedünk ennek a körnek a szélesítésére, még nagyobb pártonkívüli tömegeknek a mozgósítására, akkor még nagyobb eredményeket érhetünk el. A legfontosabb feladat nekünk most elsősorban a tömegek mozgósítása és a tömegekkel való kapcsolat megerősítése. Felvetődött a pártonkívüli politikusok kérdése, megmondom sokat ezektől nem remélek. Ezek egyrészt leszerepeltek. Megmutatkozott ez, amikor a kormányt át akartuk alakítani.

49 Nagyon helyeselném, ha ezzel az előterjesztéssel foglalkoznánk, és az itteni vita alapján az előterjesztést átdolgoznánk. Egyetértek azzal, hogy a kérdés[t] nagy fontosságára való tekintettel vigyük a Központi Bizottság elé és ott vitassuk meg. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Megérdemli a kérdés, hogy a Központi Bizottság elé vigyük. Ami a probléma itten politikailag is, az, hogy könnyebb egy új dolgot javasolni, mint egy sokszor elrontott dolgot helyrehozni. Egyetértek Kállai elvtárssal, nem igaz, hogy a magyar politikai mozgalom szegény, vagy szegényebb lenne egyik-másik országtól a népfront kérdésében. Nemcsak arról van szó, amit Kádár elvtárs felvetett, hanem arról, hogy voltak progresszív erők Magyarországon, amelyeket bizonyos nagy cél érdekében össze lehetett fogni. Ennek mindig a munkásosztály volt az irányítója, ha nem, akkor már mellé ment. Gondoljunk arra, hogy 1944—[19]48-ig ennek a szervnek a kommunisták vezetésével milyen fontos feladata volt. Ezért nehéz, ami utána következett, a teljes bizalmatlanság politikája. Nekünk feltétlenül életre kell hozni a népfrontmozgalmat. Bizonyos késedelem ezen a téren van. Az összes népi demokratikus országokban, egyik helyen jobban, a másik helyen kevésbé jól - a csehekét láttam - de alapjában véve a nagy cél érdekében elég jól tudták mozgósítani ezeket az erőket. Hruscsov és Bulganyin Tervezték, hogy Kovács Béla és Erdei Ferenc államminiszteri posztot kap. Részletesen 1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzökönyvei llí. kötet, i. m. 14., 126-127. és 148-151. 492