A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
eltérés nem elsősorban abban van a népi demokratikus országok fejlődése között, hogy a népfrontmozgalom formájában a párt vezetésével tömörítve az erőket, népfrontmozgalmat is létrehozva építjük a szocializmust, hanem abban, ami jelentkezik a bolgár, a kínai, meg a lengyel formák között. Ebben jelentkezik elsősorban a különbsége ezeknek a mozgalmaknak, de hogy mindenütt törekedni kell erre, az feltétlenül szükséges. Nekünk meg kell magyarázni a párttagoknak, hogy ez a párttagságnak, a pártnak a pártonkívüli tömegekhez való viszonyának a kérdése, hogy hogyan tudja tömöríteni a tömegeket a szocializmus építésére. Ez történelmileg elkerülhetetlen minden országban, formája más Kínában, mint Jugoszláviában, ezt meg kell értetni, annál is inkább, mert nálunk a népfrontmozgalmat lebecsülik. Ha már a népfrontmozgalomról beszélünk, egykét szóban meg kellene mondani azt is, hogy milyen okok játszottak szerepet az eddigi népfrontmozgalom kudarcában. Feltétlenül meg kell mondanunk, hogy nálunk ebben a mozgalomban úgy a szektás, dogmatikus befelé fordulás, a tömegektől való elszakadás irányzata érvényesült, mint 1953 után a revizionizmus, amikor Nagy Imréék a párttal szemben akarták a népfrontot kijátszani. Feltétlenül foglalkozni kellene nekünk a népfrontmozgalommal kapcsolatban jelenleg is elterjedt helytelen nézetekkel, mert ha igazi népfrontmozgalmat akarunk csinálni, akkor elkerülhetetlen, hogy ezekkel leszámoljunk. A legkülönbözőbb nézetek vannak. Vannak, akik például azt mondják, hogy ez pártonkívüli szervezet. Azt hiszem, hogy ez így nem állja meg a helyét. Ha népfrontról beszélünk, benne van a párt is, kommunisták nélkül, kommunisták szerves részvétele nélkül semmiféle népi politikáról nem lehet beszélni, legyen annak formája akár mozgalom, akár szervezet. Pártonkívüli szervezet - teljesen helytelen. Vannak olyan nézetek is, hogy valamilyen párt-ellenzéki, illetve ellenzéki párttá szeretnék a népfrontmozgalmat átalakítani. Ezekkel is le kell számolni. Világos, hogy ilyen ellenzéki párt a Népfront nem lehet, ez teljesen helytelen álláspont. Olvastam valahol, hogy például a népfront és a tanácsi szervek közti viszony egyik részről sem alárendeltségi viszony. Ez nem állja meg a helyét, mert ha azt mondjuk, hogy a tanácsi szervekkel szemben nincs alárendeltségi viszony, akkor lényegében azt is mondjuk, hogy ez a mozgalom nem a párt és állami szerveknek alárendelt politikailag, hanem velük egyenrangú szervezet, s ennek csírájában van az ellenzéki párt, a pártellenzéki csoport kérdése is. Az hiszem, nem helyes így a kérdést felvetni. Nekünk abból kell kiindulni, hogy mi a célja a népfrontmozgalomnak. A párttagok és a pártonkívüliek szövetsége a szocializmus építésére. Ez az egész népfrontmozgalom célkitűzése, ugyanaz, mint a pártnak a célkitűzése, a szocializmus megteremtése. Határozottan le kell azt szögezni, hogy a népfrontmozgalom célkitűzése ugyanaz, mint a párté. Abban van eltérés, ha a pártnak a célkitűzéseit vesszük, hogy a szocialista, a kommunista rendszer felépítése együtt jár az osztályok felszámolásával, s a népfrontmozgalomban olyan erők tömörülnek, amelyek egyelőre ezt még teljes mértékig nem 489
