A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

való jutás után és a polgári pártok likvidálása után nagyon indokolt volt feloldani az önálló polgári pártokra való törekvést egy tömegmozgalomban. A népi demokratikus országok közül ezt a politikai problémát egyedül Bulgáriában oldották meg.

34 Igaz, hogy ennek van történelmi múltja, a bolgár nép harca és a múlt sok mindenre kötelezte ott az elvtársakat.

35 Jól emlékszem, amikor ezt a kérdést vizsgáltam, hogy Dimitrov elvtárs még nem is volt Bulgáriában, amikor a Nemzeti Arcvonal már a háború alatt működött. De a magyar párt sem maradt le a politikai vonalat tekintve, csak a végrehajtásban volt mindig a hiba.

36 A bolgár párt azért is tudta megnyugtatóbb módon megoldani ezt a kérdést, mert a párt jobban a tömegek felé fordult, és a kommunistáknak határozott utasításokat adott a tömegek közötti állandó munkára. Nálunk sajnos a párt elég hosszú időn át befelé fordult, nem a tömegek felé dolgozott, és ebből adódóan a tömegek szükségletét lebecsültük éveken át. Fontosnak tartottam ezt elöljáróban elmondani. Még egyszer alá szeretném húzni, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a párt taglétszáma kisebb, amikor lényegesen kisebb az ifjúsági szervezet, a nőszervezet - valamint a történt eseményekből nemcsak a párt, hanem a széles dolgozó rétegek is tanulhatnak - sokirányú óhaj, kívánság van az irányban, hogy végre a népfront tényleg olyan demokratikus mozgalom legyen, amelyben aktívan részt vesznek százezrek, vagy esetleg milliók. Többszázezer azoknak a volt MDP tagoknak a száma - úgy gondolom - akik most mint pártonkívüliek szívesen részt vennének a népfront munkájában. De nagyon sok olyan is van, akik a régi polgári pártokhoz tartoztak, és szintén szívesen dolgoznának a népfrontban. Az országos vezetésbe ezek a régi polgári figurák bekerültek,

37 de mögöttük politikai közvélemény nem igen van, ha van is, nem a szocializmus mellett, hanem az ellenforradalom mellett, a reakció irányában. Az utóbbi időben felmerült, hogy a népfrontból paraszti jellegű mozgalmat A Bolgár Hazafias Arcvonal a Népfront által kiadott brosúra szerint - amely a bolgár mozgalom népszerűsítésére volt hivatott - „a népi uralom legszélesebb tömegszervezete", amelybe a Bolgár Parasztok Szövetségének tagjai és a pártonkívüliek egyénileg léphettek be. A nőszervezet beolvadt a Hazafias Arcvonalba, a szakszervezetek és a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség kollektíve tagja a szervezetnek, de tagjaik a területen egyénileg is beléphetnek. Tájékoztató a Bolgár Hazafias Arcvonalról. Összeáll, a Hazafias Népfront Bulgáriában járt küldöttsége. Hazafias Népfront Országos Központja, Bp., 1958.4. A népfrontpolitika folytonosságának koncepcióját követve a tájékoztató füzet úgy értelmezi Bulgária második világháborús szerepét - és itt a hozzászóló valószínűleg ugyanennek az anyagnak elolvasása után nyilvánított véleményt -, hogy „az ellenállási mozgalom a Hazafias Arcvonal zászlaja alatt a Kommunista Párt vezetésével bontakozott ki. Ennek eredményeként a német megszállók a bolgár katonákat nem tudták felhasználni a Szovjetunió ellen. A Hazafias Arcvonal égisze alatt zajlott le az 1944. szeptember 9-i fegyveres felkelés". Valószínűleg a hozzászóló itt arra utal, hogy a II. világháború éveiben az antifasiszta népfront sem tudott pl. belső katonai ellenállást szervezni. A koncepciót részletesen 1. KÁLLAI Gyula: A magyar népfront négy évtizedéről. Magvető Kiadó, Bp., 1977. 5-34. 17 Itt valószínűleg a BM II/5. osztály jelentésében szereplő „Nagy Imre-vonal kádereinek" aposztrofáltakra gondolt: Jánosi Ferencre, Mikó Zoltánra, Baráti Józsefre, dr. Horváth Istvánra, Rakovszky Istvánra, Győri Gáspárra, Győri Gáborra. (MOLM-KS 288. f. 5. cs. 44. ö. e.) 481