A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

falusi „túlszervezettségét", és a tsz-bizottságokat egy tollvonással megszüntette. 1957-ben azért a népfront további „erősítése" névleg napirenden maradt. Megkapta a Szabad Földet is, 1958-ban azonban lényegében nem folyt munka, leszámítva a választásokon a segédcsapat szerepet a részvétel biztosításában. Tervezett kongresszusára is csak 1960-ban került sor. * Magyarország külpolitikai mozgástere a forradalom leverését követően meglehetősen szűkös volt, kapcsolatrendszere gyakorlatilag a szocialista tábor országaira korlátozódott. A nemzetközi elszigeteltségből való kitörés érdekében a magyar külpolitika legfőbb feladata az ún. magyar kérdés levételének elérése volt az ENSZ Közgyűlés napirendjéről. Az Egyesült Nemzetek 1956. november 12-én megnyílt XI. Közgyűlése több határozatot hozott, amely elítélte a Magyarország elleni szovjet agressziót. 1957. január 10-én különbizottságot hoztak létre a magyarországi helyzet kivizsgálására, majd az 1957 februárjában hozott döntés értelmében felfüggesztették a magyar delegáció mandátumát. A magyar delegáció kormányutasításra már ezt megelőzően, 1956. december 12-én kivonult a Közgyűlésről. A forradalom napjaiban szétzilálódott külügyi apparátus a kezdeti időszakban még nem volt képes ellenakciókra sem diplomáciai téren, sem a progaganda területén.

27 A hatékony fellépést az is akadályozta, hogy 1957 februárjábanmárciusában zajlottak a Külügyminisztériumban azok a politikai tisztogatások, amelyek során eltávolították a minisztériumból a forradalom napjaiban „ingadozó" diplomatákat.

28 A külpolitikai propaganda munka, illetve a külpolitikai irányvonal kidolgozása egy időre háttérbe szorult a belső „rendteremtés" feladataival szemben. A minisztérium kollégiuma 1957. május 3-án tárgyalta meg a Külügyminisztérium és a külképviseletek 1957. II. félévi munkáját meghatározó irányelveket. A dokumentum Magyarország diplomáciai kapcsolatainak visszaesését regisztrálta nem csupán a kapitalista országok viszonylatában, de néhány szomszédos baráti országgal is. Az utóbbiak esetében mindez az utazási 27 Ezt a hiányosságot a Külügyminisztérium munkájáról hozott 1958. január 15-i PB-határozat is felrótta a külügyi vezetésnek. A határozat szerint „A Külügyminisztérium vezetői nem mérték fel helyesen és idejében az ellenünk irányuló imperialista propagandakampány méreteit és jelentőségét, nem fejtettek ki kellő mértékű aktivitást és kezdeményezést, ennek következtében az ellenünk irányuló óriási méretű ellenséges propagandát nem hárítottuk el úgy, ahogy kellett volna, és propagandánk általában defenzív volt." (MOLM-KS 288. f. 5. cs. 62. ő. e.) 1957. március 31-ig a Külügyminisztérium több mint 150 munkatársától vált meg; egy részük politikai okokból került el a minisztériumból. A külképviseletek személyi állománya jelentősen kicserélődött, aminek következtében a követségek káderállományának összetétele politikailag javult, de a minisztérium olyan gárdával dolgozott, akik nem ismerték eléggé a fogadó országot, egyesek teljesen újak voltak a követségi munkában. (MOL M-KS 288. f. 32. cs. 1958/7. ő. e.) 36