A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
mondja meg mi a véleményük arról, hogy mi se küldjünk erre az ülésre delegációt. Az elvtársak a szovjet nagyköveten keresztül kifejezték véleményüket, helyeselték álláspontunkat, hogy mi sem küldünk ki ENSZ delegációt erre az ülésszakra. APRÓ ANTAL elvtárs: Helyeslem azt a taktikát követni, s ha a szovjet delegáció csak így vesz részt, mi se vegyünk másképp, ezzel is kisebbítjük az ENSZ tárgyalás súlyát. Véleményem szerint a nyilatkozat szövegén még kell dolgozni. Nem tartom helyesnek azt a módszert, hogy a Külügyminisztérium a nyilatkozat lényegét ismertesse, s utána megjelenik a kormány nyilatkozata. Brossurát, illetve albumot ki kell adni. Kiss KÁROLY elvtárs: A Politikai Bizottság fogadja el az album készítését, de ne mi döntsünk abban a kérdésben, hány példány legyen stb. Ezt az illetékes állami szervek csinálják meg. HORVÁTH IMRE elvtárs: Mi az albumokat a delegátusok tagjainak akarjuk szétosztani. APRÓ ANTAL elvtárs: Ehhez megfelelő szöveg kell. Ha a román elvtársaknak is hasonló a véleményük, mint a szovjeteknek, s valószínűleg az összes népi demokráciáknak hasonló, helyeslem, hogy ne küldjünk delegációt. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: Egyetértek azzal, hogy ne menjen ki erre az ülésre magyar delegáció. Helyes, ha holnap sajtótájékoztatón keresztül nyilvánosságra hozzuk a Külügyminisztérium nyilatkozatát. Néhány megjegyzésem lenne az anyaghoz. A 3. oldal b.) pontjában szó van arról, hogy a kihallgatott tanúk között nyilván egyetlen egy sincs, aki ne volna vétkes ellenforradalmi cselekmények elkövetésében. 17 Ezt valahogy másképpen kellene megfogalmazni. Mi általában e kérdés napirendre tűzése ellen vagyunk. Ha azt mondjuk, hozzák nyilvánosságra a vallomásokat, ebben burkoltan benne van - ha nyilvánosságra hozzák - vitatkozás lehetősége. Javaslom a 3. oldal b.) pontját a c.) pont utolsó mondatával 18 vonjuk egybe. Hagyjuk ki azt, hogy a vallomásokat nyilvánosságra kell hozni. 19 Az említett pontot az előterjesztők a következőképpen fogalmazták meg: ,,b) a bizottságnak ez a két tagja [K. C. O. Shann és Alsing Andersen] a kihallgatott tanúkat egyoldalúan válogatta ki a külföldre szökött ellenforradalmi elemek közül, e cselekmények szervezésében résztvevő Király Béla, Kéthly Anna és Kővágó József javaslatai alapján, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista hatalmak ügynökeinek javaslata alapján, akik közül többen előkészítői és szervezői voltak az ellenforradalmi eseményeknek. A kihallgatott tanúk között nyilván egyetlen egy sincs, aki ne lett volna vétkes ellenforradalmi cselekmények elkövetésében." A c) pont így szólt: „a bizottság a kihallgatott 111 tanú közül csak hármat nevez meg, ezek kivételével a többi tanút nem is nyilvánosan, hanem zárt ajtók mögött hallgatta ki". Az előterjesztés d) pontja tartalmazta a magyar kormánynak azt a követelését, hogy a tanúk neveit és vallomásaik teljes szövegét hozzák nyilvánosságra a bizottság jelentésének napirendre tűzése előtt. 342
