A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
az EPOSZ-nak (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége) voltak szervezetei, KISZ-szé (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szervezésük hetek kérdése maradt. Fehér Lajos ezzel kapcsolatos rosszalló megjegyzései visszhangtalanul szálltak el a PB 1957. október 9-i ülésén. Komócsin Zoltánt, a KISZ vezetőjét egészen más perspektívák foglalkoztatták. Hogyan lehet kisebb létszám mellett a párt politikai-ideológiai befolyását egy millió fiatal között hatékonyan biztosítani? tette fel a kérdést egy 1957. szeptember 9-i feljegyzésében. 18 A válasz kézenfekvő volt: a KISZ-nek kell rendelkeznie a falusi és a szakszervezeti kulturális és sportlétesítményekkel, és legyen - Magyar Ifjúság címmel - napilapja. A DISZ-es (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) mozgalmi forma helyett egy grandiózus ifjúsági intézményrendszer kiépítését szorgalmazta, nem véletlen, hogy a koncepció szerint az irányítást nem a fiatalok, hanem fiatalokkal foglalkozó felnőttek vették volna át a szervezetben. Az ifjúság növekvő részt vállalt volna a termelő munkában is. A rendszer jogszabályok révén illeszkedett volna az állam- és vállalati apparátushoz. Ezek között az első és legfontosabb az Ifjúsági Törvény lett volna. A Politikai Bizottság azonban elutasította Komócsin és vezető társai nagyra törő elképzeléseit. Sem törvény, sem napilap nem lett, a kulturális és sportlétesítmények is megmaradtak eredeti tulajdonosaik kezén. A törvény helyett maradt egy soványka kormányhatározat, 19 amelynek deklarációi gyorsan feledésbe merültek. A visszarendeződés a korábbi társadalmi mic/ményrendszerbe azonban ezzel még nem ért véget. 1957 nyarán nem született döntés a vállalati munkástanácsok sorsáról és az 1957 eleje óta előkészítés alatt álló szakszervezeti törvény megalkotásáról. A pártértekezlet határozata ugyanakkor úgy szögezte le a szakszervezetek kiemelt fontosságát, hogy a hangsúlyt nem érdekvédelmi, hanem gazdaságszervező és nevelő funkciójára helyezte. 20 Ez egyértelmű visszavonulás volt a korábbi elgondolásokhoz képest. A munkástanácsok ügyében Kádár János már az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. május 17-i ülésén kijelentette, hogy a vállalati „...munkástanácsoknak a jelenlegitől eltérő formáját kell biztosítani. A nevét esetleg megőrizhetné, a funkcióit úgy, hogy az összdolgozók érdekében beleszólna a dolgokba. Lényegében olyasmi volna, amely szakszervezeti jelleggel bír, de az összdolgozók kapnának benne képviseletet, nemcsak a szervezett munkások." 21 Az IKB Apró Antal, Gáspár Sándor és Fock Jenő összetételben olyan előkészítő bizottságot hozott létre, amelyben a munkástanácsi rendszer Komócsin Zoltán feljegyzése az MSZMP KB Ifjúsági Titkársága számára az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A KISZ és a DISZ. 1953-1957. Összeállította: FEITL István és ÓLMOSI Zoltán. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1987. 253-255. 19 A FMPK 1087/1957. (XI. 21.) sz. határozatát 1. A DISZ és a KISZ, i. m. 269. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1956-1962. Harmadik kiadás, sajtó alá rendezte VASS Henrik, SÁGVÁRI Ágnes. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1979. 88-89. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzökönyvei. III. kötet, i. m. 357. 31
