A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
termelési adatokat, emellett az igazgató köteles beszámolni a pártszervezetnek a termelés állásáról. Meg kellene határozni, hogy bérkérdésekben a pártszervezeteknek mi a feladata. A Magyar Acélban pl. éveken keresztül nem tudtuk elintézni, hogy a kovácsok bérét komolyan nézzék meg, mert ezek 900 forintot kerestek. Mit csináljanak a pártszervezetek ilyen esetekben? A szociális probléma? Ez is összefügg a termeléssel. Éppen ezért elkerülhetetlennek tartom, hogy meghatározzuk, hogy azoknál az érintkezési pontoknál, ahol a kerületek összeköttetésben vannak más szervekkel, vitás kérdésekben mi legyen az álláspont. Vagy pl. a külkereskedelem területén mi a pártszervezet joga, milyen vonalat vigyen. MŰNNICH FERENC elvtárs: A Szovjetunióban régi bevált szokás, hogy a határozatok végén odaírják a pártszervezet, vagy más illetékes szerv felelősségét. Most is oda kellene írni, hogy a határozat végrehajtásáért felelősek a pártszervezetek. 3. Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata a szocialista munkaversenyről SOMOGYI MIKLÓS elvtárs: A Gazdasági Bizottság a kiváló dolgozóknak járó külön kerettel nem ért egyet. 54 Mi változatlanul a 60 milliós keretet tartjuk helyesnek. Leültünk ezt megbeszélni a Pénzügyminisztériummal. A következőképpen állapodtunk meg: tekintettel arra, hogy az eddigi adatok szerint az üzemek kb. 80 százaléka fog elérni nyereségrészesedést, és a jövő év első negyedében tekintélyes mennyiségű pénz kerül ki, a magunk részéről indokoltnak tartjuk, hogy a Gazdasági Bizottság javaslata szerint a 60 millió forintot, illetve ebből az arányos részt a nyereségrészesedésből fizessék ki a vállalatok. Az indokok itt olyanok, hogy ezt kénytelenek voltunk tudomásul venni. A tavalyi számok, amelyeket a vállalatok kaptak, nem voltak kellően megalapozottak, ezeket figyelembe kell venni. Ezért tartjuk a korábbi álláspontunkkal szemben indokoltnak, hogy a kiváló jelvénnyel és kitüntetéssel járó pénzjutalmat a vállalatok a nyereségrészesedésből fizessék ki. Azoknál a vállalatoknál, ahol nyereség nincs, a Pénzügyminisztérium gondoskodjék arról, hogy a dolgozók 3%-át kiváló dolgozó oklevéllel és jelvénnyel járó jutalomban lehessen részesíteni. FEHÉR LAJOS elvtárs: Mikor ezt az anyagot tárgyaltuk, közbeeső fokokon, belevittünk olyan passzust, hogy a vállalati igazgatóknak a kiváló dolgozó jelvény és jutalom mellett legyen joga és pénzügyi kerete a jobban megoldott feladatok jutalmazására céljutalmat adni. Miért maradt ez ki? A Gazdasági Bizottság 1957. július 8-án hozott határozatot a termelési tanácskozásról és a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok jutalmazásáról. A munkaversenyben élenjárók jutalmazására a kormány évi 85 millió forintos keretet engedélyezett, amiből 60 millió forintot javasoltak a Kiváló Dolgozó kitüntetéssel járó jutalmakra. (MOL M-KS 288. f. 23. cs. 1957/9. ő. e.) 253
