A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Az előterjesztésben olyan kérdés, ami ma aktuális és hosszú időn keresztül aktuális lesz: az államapparátus megszilárdítása, megtisztítása, egyáltalán nem szerepel. Nem szerepel benne olyan kérdés sem, hogy az ellenőrzésben való részvétel közepette hogyan nevelkednek az új káderek. Lenin abban az időben erre különösen nagy súlyt helyezett. Nincs megemlítve az előterjesztésben a bürokrácia elleni harc, amely pedig állandóan napirenden tartandó kérdés. Az ilyen kinövéseket a központi ellenőrző bizottság kitűnően meg tudja találni, és ott a helyszínen lenyesni. Emellett természetesen segítséget tudnak nyújtani a pazarlás, lopás, takarékosság irányában teendő lépéseknél is. A maga munkájával elő tudja segíteni a termelékenység emelését, és a vezetés [a] munkát lent és fent egyaránt tudja ellenőrizni. Éppen ezért tartalmilag látom kicsit elszürkítettnek az anyagot, amelynek kétségkívül megvan a helyes célkitűzése is. Azt hiszem helytelen azt mondani - ami itt az egyik pontban szerepel - hogy a népi ellenőrzés koordinálja a különböző ellenőrző szervek munkáját.

33 Persze van ilyen feladata is, de ennek évek óta szakálla van. Még az ÁEM és ÁEK idejében volt szokásos, hogy a pénzügyi ellenőrök összetalálkoztak velük és egymással versenyeztek, hogy ki tudja a másik tapasztalatait kisajátítani. A népi ellenőrzésnek az a feladata, hogy ezeknek a szerveknek tapasztalatait, mint szakemberek tapasztalatait meghallgassa és hasznosítsa. A 10. pont végén van erről is szó. A 11. pontban szó van arról, hogy a Káderosztály válogassa ki azt a 15 tagú testületet, amely felső szinten alkalmas lesz arra, hogy ilyen munkát irányítson.

34 Erre a bizottságra vár az a feladat, hogy részben kialakítsa a munkaterületet - fokozatosan - és ne úgy, mint javasolva van, hogy aktívahálózat, sőt annak egy-egy tagját függetleníteni kell. Ez azt jelenti, hogy van központi apparátus 25-30, esetleg 100 fővel, emellett van a Központi Bizottság, és még ezen kívül egy aktívahálózatot megyékbe[n] és járásokba[n] létrehozni szétszórva azt jelenti, hogy lényegében decentralizáltuk az ÁEK előbbi szerveit. Éppen ezért nem tartom helyesnek, hogy alsó területen függetlenítsük az aktívákat. Ott is bizottságok legyenek, melyek maguk köré kiépítenek aktívákat, pl. a Nemzeti Bank revizorát, vagy főkönyvelőjét. A bizottságok területileg ne legyenek fölérendelve egymásnak, hanem egymásnak mellérendeltek legyenek. Ha olyan feladattal állanak szemben, amit közvetlenül megoldani egyedül nem tudnak, forduljanak a Központi Bizottsághoz. „A népi ellenőrzés központi szervének legyen egy tanácskozó szerve (tanácsa). Ebben legyenek képviselve az ellenőrzéssel foglalkozó legfontosabb központi szervek - Pénzügyminisztérium, Nemzeti Bank, szakszervezetek, tanácsok stb. - megbízottai, hogy e különböző szervek tapasztalatainak egybevetése alapján a népi ellenőrzés megbízhatóan tájékoztathassa a párt Központi Bizottságát, továbbá, hogy a tanácson keresztül bizonyos fokig össze lehessen hangolni a különböző szervek által folytatott munkát." A szöveg a határozatban maradt. 34 „A Központi Bizottság Káderosztálya két héten belül tegyen javaslatot a Politikai Bizottságnak a népi ellenőrzés központi apparátusának vezetőjére nézve. Ez a vezető legyen politikailag feltétlenül megbízható, erkölcsileg feddhetetlen, és rendelkezzék lehetőleg széleskörű gazdasági és kulturális tájékozottsággal." A testület tagjairól a Titkárság 1958. január 29-én döntött. (MOL M-KS 288. f. 8. cs. 88. ő. e.) 163