A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
b.) Kállai elvtárs beszámolója Lukács Györggyel folytatott beszélgetéséről A Politikai Bizottság megbízott Kádár elvtársat és engem 83 , hogy beszéljünk Lukács Györggyel. Beszéltem vele a héten. Nem ismeri el a mi értékelésünket az októberi ellenforradalomról. Azt mondja, népi forradalom volt, melybe az ellenforradalom is bekapcsolódott, de alapjellege a hibák kiküszöbölésére irányuló megmozdulás volt. Továbbra is egyetért az MDP feloszlatásával. November 3-án úgy látta már konszolidálódott a helyzet, meg lehetett volna menteni a helyzetet a szovjet csapatok nélkül is. Most is az a nézete, mint Bukarestben volt. Ugyanakkor jön olyan formulákkal, hogy november 4-én a Szovjetunió csak a szocializmus megmentésének feltételét biztosította, de hogy a párt hogyan fog dolgozni, az óriási kérdőjel és erről nem hajlandó nyilatkozni. Önkritikát nem gyakorol. Azt elismeri, hogy a varsói egyezményből való kilépés helytelen volt. Úgy veti fel a kérdést, döntsünk párttagságáról, de fenntartja, hogy ezekben a kérdésekben neki volt igaza. Azt mondta, lehet, hogy most nem veszik fel a pártba, de legfeljebb 2 év múlva igen, de rá fognak jönni, hogy nem nekik volt igazuk. c.) Információ Gromov elvtárssal folytatott beszélgetésről Kiss KÁROLY elvtárs: Ma délelőtt Gromov elvtárs kérte, hogy bejöhessen hozzám a pártba. Az SZKP megbízásából a következőkben informált a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti levélváltásról: „Előzmények: Bizonyos idő óta néhány népi demokratikus ország pártja vezetőinél felmerült az a vélemény, hogy szükséges lenne egy nemzetközi találkozó, melyen a Jugoszláv KP vezetői részt vennének. Aktuális politikai kérdésekről ily módon eszmecserét folytatni helyesnek látszott. A jugoszlávoknál e téren kínai elvtársak puhatolództak. Csou En-laj elvtárs informálta a Szovjetunió vezetőit, hogy ilyen találkozóval szemben Tito elvtárs pozitív véleménnyel van. De Tito elvtárs ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy egy ilyen nemzetközi találkozón - ami szerinte is szükséges - ne legyen előre megállapított napirend. És ne legyen előzetes megállapodás kötelező határozathozatalra. Ne legyen semmivel megkötve a kezük a találkozóra érkező megbízottaknak. A kínaiak ezen információja után az SZKP KB Elnöksége úgy határozott, hogy a maga részéről beleegyezik ilyen módon is a találkozóba. Ezek után a kínai elvtársak azt kérték, hogy a találkozó további előkészítését az SZKP vegye kezébe. 1957. június hónapban - mivel több népi demokrácia kommunista pártja továbbra is szükségesnek látott ilyen találkozást - az SZKP elküldte belgrádi nagykövetét Titóhoz a következő tartalmú feljegyzéssel: „Csou En-laj informált minket arról, Kádár János és Kállai Gyula az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. május 21-i ülésén kapott megbízást a beszélgetésre Lukács Györggyel. {Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei IV. kötet, i. m. 29.) 147
