A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
amellett, hogy kétségkívül sok jó és hasznos munkát is végzett. Ennek a bizonytalanságnak és határozatlanságnak még az ellenforradalomra visszamenő okai vannak, és mint az államapparátus egy részében, a Tervhivatalban is számos olyan elem van, aki nem lelkesedéssel építi a népi demokráciát. Ennek kiküszöbölése az ottani vezetés és a párt együttes feladata. A régi hibáknak egyik alapvető része volt a szervezés és az ipari fejlesztés helytelen eltorzulása a szocialista tervgazdaság irányától. Ebből következik, hogy a Tervhivatal egyik feladata ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése. És hogy ez szükséges, és hogy ebben hátra vagyunk, ezt bizonyítják a moszkvai tárgyalások is, ahol a beruházásokat olyan irányba terelték, hogy az ipari beruházásoknál a gazdaság rekonstrukciójának alapjára lépjünk. Ebben a Tervhivatalnak kezdeményezőén kell fellépni. Hogy van még bizonyos maradványa annak a szemléletnek, mellyel kapcsolatban Kádár elvtárs joggal szólalt fel, az bizonyos. Ez a kérdés és minden más kérdés összefügg az állami fegyelemmel, azzal, hogy minden állami szerv, minisztérium éppúgy, mint a Tervhivatal, abból induljon ki, hogy közös ügyet szolgálnak. Én éppen ezért alapvető kérdésnek tartom, hogy mindent megtegyenek az állami fegyelem magasabb fokra való emelésére, arra, hogy a Tervhivatal valóban azt a helyet foglalja el, ami őt megilleti: tervező, ellenőrző szerv legyen, ne csak előkészítse a terveket, ellenőrizze is azok végrehajtását és helyezzen súlyt arra, hogy azokat megfelelően hajtsák végre. Ebben a dologban most reményre biztat a népi ellenőrző szerv meginduló munkája. Még annyit kell megjegyezni, hogy ha delegáció megy ki, ne vitatkozzanak az úton, hanem előre állapodjanak meg a tennivalókban. BISZKU BÉLA elvtárs: A jelentés értékelő részében nincs ugyan benne, de a nézetekben benne van, hogy a korábbi években a Tervhivatal munkájáról, szerepéről viták folytak, hogy bizonyos gazdaságpolitikának végrehajtó szerve. Ez meg is felel a valóságnak. De a mi körülményeink között a Tervhivatalnak nem egyszerűen végrehajtó szerepe van, hanem kezdeményező szerepe kell legyen abban, hogy a gazdaságpolitikánkban mutatkozó aránytalanságokat hogyan állítsuk helyre. Hogy ez hiányzott a Tervhivatal munkájából, ez az értékelő részben nincs benne. Pedig nem is lehet passzív szerepe, mert ismeri a népgazdaság lehetőségeit, ezért a kormány és a párt felé javasolnia kell, hogyan lehet az elkövetkezendő években az arányok helyreállításán dolgozni. Van itt olyan kérdés, ami a közvéleményben él a Tervhivatalról és általában a mi gazdálkodásunkról. Ez pedig az állam vagyonának felelőtlen kezelése. Ilyen helyen fontos, hogy a Tervhivatal részéről történjék meg az áttekintés, hol van a hiba forrása és kik a felelősek olyan beruházásokért, amelyek nem térülnek vissza, kik a felelősek a pazarlásért. Ez nem a Tervhivatal szűken vett kérdése, de meg kellene valósítani, hogy azokat, akik a felelőtlen beruházásokért felelősek és olyan helyre irányítják a beruházást, ahol nem térül vissza, felelősségre vonják. Most is találkozunk olyan dolgokkal, hogy megnőnek a befejezetlen beruházások. 1049
