A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

tapasztalható, komolyan vették a PB akkori állásfoglalását. A Tervhivatalnál ez még nem látható. Említést tesz az előterjesztés arról, hogy a 3 éves terv, az 5 éves terv és a 15 éves terv alap számításaival is foglalkoznak.

33 Úgy gondolom, hogy a 15 éves tervvel való foglalkozás még korai. Meg kellett volna várni az 1958-as tervet. Előfordul, gúnyosan beszélnek minisztériumok arról, hogy az 1958-as tervünkkel kapcsolatos javaslatainkra még nem válaszolt a Tervhivatal, de már a 15 éves terv adatain dolgoztatnak. Nem az a baj, hogy dolgozunk már ezen, hanem az, hogy inkább 2-3 hónap múlva kellene rajta dolgozni. A javaslati résznél foglalkoznak azzal, hogy a Tervhivatalnak a jövőben gazdaságirányító szerepe legyen.

34 Ilyen megfogalmazással nem értek egyet. A Tervhivatalnak az ellenőrző és koordináló szerepe kell, hogy jobban érvényesüljön. Ezzel összhangban komolyan meg kell kívánni a Tervhivataltól, hogy az ellenőrzés és koordinálás közben döntő, alapvető kérdéseket jelezzen a kormány, és ha szükséges a párt felé, és nem akkor, amikor már a párt és kormány vezetői is látják. Olyan szerepet, hogy a Minisztertanács jogkörében járjon el, ne szánjunk mi a Tervhivatalnak (Tervmódosítás stb.). Volt régen ilyen szemlélet és volt egy tanácsadó, aki azt mondta, hogy a Szovjetunióban ez így van, pedig ott sem volt így. Mi ezt nem akarjuk megcsinálni. Két fő hibáról beszél az előterjesztés.

35 Valóban mindkettő fő hiba, de a harmadik, amit nem fő hibaként, hanem módszerbeli hibaként említ meg, szintén fő hiba. Ez pedig az, hogy ebben az évben, amikor a gazdaságvezetéssel kapcsolatban élénk viták folytak, a Tervhivatal és a tervhivatali elvtársak, mint hozzáértő vezető gazdasági emberek, mélységesen hallgattak és ezzel igen komoly félreértésre adtak okot.

36 Minden nézet képviselője azt hitte, hogy a Tervhivatal az ö álláspontján van. Ebből a Tervhivatal vezetőinek tanulni kell. Az előterjesztésben erről a következő áll: „Az Országos Tervhivatal munkája mindenekelőtt azokon a terveken mérhető le, amelyeknek alapján az 1957. évi gazdasági tevékenység folyik, illetve amelyeknek alapján a hároméves és a hosszabb időszakra szóló perspektíva kidolgozása van folyamatban. [...] Március végéig kidolgozta a végleges 1957. évi tervet. Ezt követően elkészítette a három éves terv irányszámait és számításokat készített a harmadik ötéves terv fő arányairól. Megindította a 15 éves mezőgazdasági terv országos felmérési munkálatait." Ezt az előterjesztésben a következőképpen fogalmazták meg: „Biztosítani kell, hogy az Országos Tervhivatal a tervek előkészítésén túl betöltse népgazdasági szinten az ellenőrzés és a gazdasági irányítás funkcióit is." 35 Az előterjesztés az Országos Tervhivatal vezetőinek és az ott érvényesülő vezetési módszerek két fő hibájának a következőket tekintette: „Az egyik, hogy nem érvényesítik a jelenlegi általános lazasághoz mért következetességgel és eréllyel a népgazdaság összérdekeinek megfelelő elképzeléseiket a szűk szakmai irányzatokkal szemben, és hajlanak kompromisszumos megoldások felé. A másik, hogy az apparátus munkájának irányításában nincs elég előrelátás, tervszerűség, ami nem egy esetben kapkodáshoz, a munkák késői elvégzéséhez és nem eléggé alapos előkészítéséhez vezet." Az előterjesztők elismerték, hogy mulasztás terhelte az OT vezetőit azért, mert nem vettek részt a közgazdasági elméleti vitákban és a szocialista tervgazdálkodás ellen folyt „nyílt és burkolt revizionista támadással szemben a közvélemény nyilvánossága előtt nem léptek fel". 1044