A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
pl. egy francia ajánlat, amin érdemes gondolkozni. Meg kell nézni, és mérlegelni kell. Ez nem koncesszió. Ami a többi dolgokat illeti, saját gazdasági dolgainkat, takarékosság, pazarlás, bizonyos vonalon a termelés leállítása: itt Apró elvtárs mondta, hogy munkásokat ne kelljen elbocsátani. Én még mondom, ez is rosszul sültel. Januárban-februárban politikailag az összes hátrányait viseltük annak, hogy ország—világ előtt hirdettük, átmeneti munkanélküliség van. Viseltük ennek politikai és anyagi terheit. Végül semmiféle munkanélküliség nem volt. Nem azért, mert a kormánynak ez volt a szándéka, hanem mert ennek ellenére minden miniszter megvédte a maga bázisait és nem bocsátott el senkit. Nézzünk most a jövőre. Ha a helyzet megkívánja, akkor azt kell csinálni, hogy bizonyos gyárakat le kell állítani és embereket el kell bocsátani. Ha ezzel nem nézünk szembe, ez ugyanúgy fogja akkumulálni az ellentmondást, mint januárban. APRÓ ANTAL elvtárs: Akkor csináljuk ezt meg, ha más út nincs. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Elvünk az legyen, hogy a magyar népgazdaság ne hajszálon múljon. Ennek van minden más alárendelve. Még egy dolgot: a valóságban persze ilyen helyzet nem létezik, de én a következőképpen teszem fel a kérdést: mit csinálnánk mi, ha a világon csak egyetlen egy proletárdiktatúra lenne, Magyarországon, és az ilyen gazdasági helyzetbe[n] lenne. Harcolnánk mi a proletárdiktatúráért? Talpra állítanánk a magyar népgazdaság helyzetét? Igen! Ilyen szemléletből induljunk ki, és a következő gondolatként tegyük hozzá óriási könnyebbséggel, hogy még sincs egyedül a Magyar Népköztársaság. Ebből induljunk ki. Antimarxista, ellentmond a szocialista országok egységének, amit mi csinálunk. Őszintén megmondva úgy dolgozunk, hogy majd csak lesz valahogy, csak nem hagynak bennünket összeesni. Ez a szemlélet van nálunk. Hogy még egyszer kimenjünk? Mivel tudnánk újra menni? Nem véletlen használtam azt a kifejezést, hogy politikai zsarolás. Ezt akarjuk odatolni a szovjet elvtársak orra alá? így mi ne tárgyaljunk és ilyennel ne is menjünk. Csinálják meg a tervet, abból nézze meg a Politikai Bizottság és elsősorban a kormány azokat, ami oda tartozik, utána ki kell menni és aláírni az egyezményt. Nem vagyok híres marxista, de tudom, hogy a politikai egyedoldalúság itt igenis érvényesül. És ha 1957-ben az volt a dolgunk, hogy a Magyar Népköztársaságban a politikai hatalmat megszilárdítsuk, most tartsuk feladatunknak a népgazdaság megszilárdítását is. Ha nem volna Magyar Népköztársaság, most nem lenne ilyen gondunk. Én ezt azért mondom, mert ha bízunk benne, hogy hozzáfogva ezekhez a dolgokhoz, gazdasági vonalon is támadásba megyünk át, előre tudunk haladni. Én fel is fogom vetni, ahol szükséges, hogy ha nem működik külön gazdasági vezérkar, amelynek a keze állandóan a pulzuson van, nem fogunk tudni nagy dolgokat elérni. Ezért még egyszer felvetem, hogy a pártnak 3 tagú gazdasági 1042