A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Régi sérelmeink is orvoslást nyertek Kazincbarcikával kapcsolatban. A beruházási hiteligényben ez nem volt előirányozva, de mikor még itthon voltunk, előzőleg szakembereket küldtünk ki a Szovjetunióba és sikerült megszerezni azt a két kompresszort (legalábbis szerződést kötni), amely miatt az ország legnagyobb beruházása lassan másfél éve áll. Hajói tudom, ez 800 milliós beruházás. Meg szeretném mondani, hogy a két kompresszor megszerzése érdekében nagy erőfeszítéseket tettek Jugoszláviába[n] és más országokba[n], és az is felmerült, hogy Jugoszlávia közreműködésével esetleg Amerikából szerzik meg ezeket a kompresszorokat. Nálunk a szakemberek kis csoportja nyugatról kívánta megszerezni ezeket, bár a Szovjetunióban gyártják. Azokat a számításokat, amelyek eltérőek, a szovjet és magyar szakemberek egyeztetni fogják. De ezeket a kis példákat azért mondtam el, mert szeretném felhívni a figyelmet, hogy még mindig előfordul olyan jelenség, hogy hatalmas értékeket képező beruházások állnak azért, mert nem keletről, hanem nyugatról akarnak ilyen gépeket megszerezni. Ezzel kapcsolatban már elindult bizonyos felelősségre vonás is. A beruházásokra kapott hitel feltételei a szerződésben benne vannak, kedvezőbbek, a kamat is kedvező. Mi igen eredményes segítségnek tartjuk ezt a 300 milliót. Valószínű, hogy a kétoldali megállapodást illető együttműködés kérdésében, bizonyos kooperáció kérdésében később más országokkal is hasznos lesz összejönni. Tudomásom szerint a Szovjetunió ilyen természetű együttműködést kötött Csehszlovákiával és nem tudom Németországgal kapcsolatban megvan-e már az egyezmény. Ez az együttműködés szorosabb mint az eddigi, magyar és szovjet üzemek közötti, magyar és szovjet tervező intézetek és műszaki gárda közötti együttműködés. Az a delegáció, amely szovjet szakemberekből néhány hétig vizsgálta a magyar ipart az említett iparágakat, amelyeket fejleszteni akarunk, nagyon jó benyomásokkal ment el és nagy segítséget jelentett ezeknek az elvtársaknak állásfoglalása a tárgyalások idején. Itt a Csemyinszki által vezetett delegációra gondolok, 22 aki a Szovjetunióban nagy szaktekintély. Neki jó benyomásai voltak az említett magyar iparágakban lévő gyártmányokról, szakemberekről. Egy alkalommal mikor beszélgettem vele, azt mondta: nagyon sok aranykéz van maguknál. Mindkét ország előnyére nagyon egészségesen fog fejlődni a jövőben az említett 4 iparág. Ezt politikailag hasznos lesz kihasználni, elsősorban az említett üzemekben, de országosan is anélkül, hogy nagyon dobra vernénk ezt a segítséget. Véleményem szerint a pártnak és a kormánynak olyan határozatot kell hozni, hogy az említett iparágakban a szovjet segítség olyan volt, amit saját erőnkből nem tudtunk volna elvégezni. Én meg is köszöntem ezt a segítséget a hivatalos Ilyen delegációról nincs tudomásunk. Szemicsasztnov külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével 1957 januárjában szovjet szakemberek folytattak tárgyalásokat Budapesten, részükre 1957. január 21-én a magyar fél átadott egy tájékoztató anyagot a magyar népgazdaság fejlesztésének egyes kérdéseiről, amelynek az volt a funkciója, hogy megalapozza a magyar kormány beruházási hitelkérelmének indokoltságát. (MOL XIX-A-2-gg 39. d.) 1025
