A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Az államvédelmi állomány nagy része kivonult Budapestről és november 4-e után részt vett a későbbi harcokban. Ugyanakkor egyesek árulókká váltak, sőt olyanok is akadtak, akik az imperialista kémszervezetek szolgálatába szegődtek. 6. November 4. után a párt és a kormány legfőbb törekvése erős karhatalom szervezése volt. Az első ilyen egységek a rendőrségen belül a budapesti karhatalmi ezredként szereplő államvédelmi és honvéd egységek voltak. Az államvédelem állományának jelentős része szétszóródott, a mozgósítható kis létszámú erő az aktív védekezésre volt csak képes, lassan fejlődött és csak a fegyveres harcok után volt támadásra képes. Az államvédelmet nem lehetett a régi szervezeti keretek között és régi formájában visszaállítani. Úgy kellett újjászervezni, hogy mentes legyen a múltban elkövetett hibáktól. A szervezet kialakítása nagy botladozásokkal történt: alacsony legális, magas titkos létszámot tervezett, az államvédelmet átmenetileg a HM fedése alatt akarták megszervezni. A párt és a kormány vezetői az államvédelem szükségessége melletti határozott állásfoglalásukkal leküzdötték az ellenségnek azt a törekvését, amely az erők összegyűjtése és ütőképes államvédelmi szervezet létrehozása ellen irányult. Az 1956. november-decemberi igazolási eljárás ugyan az államvédelem legalizálását célozta, de azt nem eléggé segítette elő, inkább nehezítette az újjászervezést. A politikai nyomozó szervek határozott harcát az ellenség ellen gátolta a szervezet vezetésében kezdetben jelentkező politikai ingadozás is. A harc végül sikerrel járt, újjászerveződött az államvédelem és új szervezeti formájában, mint a BM Politikai Nyomozó Főosztálya folytatta munkáját. 7. A hatalom megszilárdításáért folyó harcban a Politikai Nyomozó Főosztály szervei komoly támaszai voltak a munkásosztálynak, a pártnak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak. Az ellenség elleni harc közben következetes politikai harc folyt a párt vonalának elfogadtatásáért, annak alkalmazásáért. Harcoltak a régi hibák, mint az avantgardizmus, korrupció, erkölcstelenség stb. és a BM területén is fellelhető ellenséges nézetek és liberalizmus ellen. E harc közben távolítottak el áruló, ingadozó és más okból a Belügyminisztériumba nem való személyeket. Megerősítették a fegyelmet és a BM szervei küzdöttek az új feladatoknak megfelelő módszerek meghonosításáért, elsősorban a Politikai Nyomozó Főosztály és a rendőrség egységes tevékenységéért. A főosztály személyi állománya magáévá tette a párt vonalát és igyekszik azt munkájában érvényesíteni. Vannak az állományban még egyesek, akikben él a nosztalgia a régi ÁVH iránt, akik nem értik meg, hogy az államvédelem munkájában a múltban súlyos hibák fordultak elé, és akik nincsenek megelégedve a Politikai Nyomozó Főosztály helyével a BM szervezetén belül. Egyeseknél még fenntartások vannak a Központi Bizottság, a kormány politikai vonalával szemben és véleményeltérések az államvédelmi munka múltbeli tevékenységének megítélésében. A politikai nyomozó állomány egy részében, különösen a régi operatív tisztek között, bizonytalanság van a jövőjüket illetően, és ezért munkájukban kevés a 1008
