Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

de Korva(?), Jacobus de eadem, Nicolaus f. Dyonisii de Pelhethe. - Hátlapjának középső részén alul: Bp (kézjegy), solvit XXIIII. Szakadozott papíron, zárópecsét töredékével. DL 57545. (Soós cs.) 1 Áthúzott Symigiensis fölé írva. 1178 Nov. 22. (in Nagyda, in Cecilie) Perényi Péter országbíró a leleszi konventhez. Pazdych-i Mátyás özvegye meg fiai: Miklós és István panasza szerint Vitus fiai: László és János, Loránd, Loránd fia: Miklós özvegye és e Loránd fiának: Istvánnak felesége az elmúlt napokban Raska birtokukra hajtották a panaszosok Zalok-i jobbágyainak a birtokon talált összes disznóját, s közülük 16 jobbat leöltek maguknak. Megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike vizsgálja ki az igazságot, és azt írják meg a királynak. Kijelölt királyi emberek: Mathyas, Konya, Barnabás de Kamanya, Andreas de Gathyal, Iohannes f. Dominici de Bethlen, Paulus magnus de eadem, Iohannes de B[..]y[.]a, Stephanus de Leztemer. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt, Acta a. 1422-7. (DF 221332.) - Hátlapján a konvent feljegyzése és 1423. jan. 13-i jelentésének fogalmazványa, amely szerint Gathal-i András királyi ember és Mihály fráter Zemplén megyében a vizsgálatot megtartotta suo modo. 1179 Nov. 23. (Bude, 3. die 47. die oct. Mychaelis) Zs. a zobori konventhez. Tudják meg, hogy amikor Mihály-nap nyolcadának 47. napján unacum regni nostri nobilibus pro faciendo moderativo iudicio causantibus in sede nostra iudiciaria sedentibus megjelent a különös jelenlét előtt Miklós fráter, monachus a garamszentbenedeki konvent nevében levelükkel és bemutatott két oklevelet, az egyik a konvent királyi parancsra végrehajtott vizsgálatról és idézésről szóló levele, a másik pedig Perényi Péter országbíró bírságolólevele, mindkettő a múlt évből. Ezek szerint Nemety-i István királyi és Ferenc presbiter, konventi ember jelenlétében a Quasi modo geniti utáni szerdán (1421. ápr. 2.) Bars megyében elvégzett vizsgálata megállapította, hogy Miklós garamszentbenedeki apát és a konvent Jakab nevü jobbágya habita licentia iustoque terragio et aliis suis debitis persolutis Kystapolchan-i Péter fia: Benedek Malonyan birtokáról cum suis rebus et bonis az apát és a konvent Tazar birtokára akart költözni, akkor a mondott Benedek húsvét vigíliáján (márc. 22.) calumpnia adinventa Jakabot elfogta és Kystapolchan nevű birtokára vezette, ott sokáig bilincsben tartva, végül familiárisaival súlyosan megveretve és megsebesítetve elengedte, de javait és holmijait - úm. unum currum bonum et magnum ferratum cum hamis et aliis apparamentis suis, item quatuordecem pecora magna et parva, octo porcos, quatuor oves, viginti cubulos avene, decem et octo cubulos ordei, duas arvinas, unam trahem

1 ferratam ac alia bona - amit csak házában találtak, elvittette tőle potentia mediante az ő igen nagy sérelmükre és kárukra; még ugyanezen a napon a királyi ember Benedeket Malonyan-i birtokrészén megidézte György-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé, köztük függő pert nem véve figyelembe. - György-nap nyolcadán Perényi Péter országbíró előtt a konvent ügyvédje: Nympty-i János hiába várt Benedekre, ő nem jött és nem is küldött maga helyett senkit, ezért az országbíró megbírságolta. - Mindezek után Miklós fráter ügyvéd előadta, hogy a konvent quibusdam suis negotiis prepeditus premissa causa exequi non valuisse, infra medio tempore ipsa causa condescensa extitisset.