Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

952 Szept. 4. (4. die Egidii) Péter jászói prépost és a konvent Zs.-hoz. Perényi Péter or­szágbíró 1422. aug. 3-i (858) kérésére Salgow-i Balázs királyi ember Péter fráter presbiter, küldöttük jelenlétében Sáros megyében vizsgálatot tartott, kihallgatva a megye nemeseit, nem nemeseit és mindenféle rendű lakosát, és megállapították, hogy Somos-i Elek fia: György és István fia: Jakab néhány megnevezett és sok meg nem nevezett jobbágya Meges faluból uraik megbízásából és parancsára a Kereszte­lő Szent János születésének ünnepe utáni hétfőn (jún. 29.) (a felperesek) Hanusfalua civitas-ának határán belül elterülő réten tartózkodó több familiárisát megverték és súlyosan megsebesítették, s ezzel a Sowar-i nemeseknek nagy kárt okoztak. Papíron, zárlatán sérült pecséttel. DL 57542. (Soós cs.) 953 Szept. 4. (f. VI. p. Egidii) A váradi káptalan - rei geste seriem opus est litterarum patrocinio - emlékezetül adja, hogy megjelent előttük személyesen Erdewhegh-i Miklós fia: Miklós - a maga meg fiai: Demeter és Márton, carnalis testvére: György meg patruelis testvére: Péter fia: György, carnalis soror-a: Margit, továbbá Gugh-i néhai Mihály fiai: György, Loránd, Gerewen, leányai: Veronika és Erzsébet nevében is szavatossággal - és a következő bevallást tette: mivel neki most bizonyos nehézsé­gei miatt pénzre van szüksége, mégpedig a mondott carnalis testvére: György (discretus vir) fej válts ágára, aki quadam rationabili causa apud episcopum Agriensis existeret captivitati de presenti mancipatus et nonnullorum iurium suorum ceterorum possessio­nariorum a mondott összeget egyik testvérétől és szomszédjától meg határosától sok­szori kérése ellenére sem tudta megszerezni, nisi quod egregius magister Iohannes filius Stephani de Gezth mediante iuvamine magnifici viri domini Nicolai de Chaak wayuode Transsilvanensis etc. eidem magistro Iohanni liberaliter facto ducentos flore­nos maioris regalis nove monete, florenum scilicet quemlibet per centum denarios novos conputando, készpénzben, dénárban átadta és ő teljesen át is vett tőle; ezért ő a Bihar megyei Athyas birtokon lévő teljes félrészét, in qua ecclesia lapidea sub honore omnium sanctorum esset constructa, a félrészhez tartozó minden haszonvé­tellel és tartozékkal - bármily néven is nevezzék azokat, a birtok igaz és ősi határai között, ahogyan már ősei is birtokolták -, különösen a mondott egyház kegyúri jogá­val, amelyet ő a káptalan másik levelével in quadringentis et triginta tribus florenis elzálogosított János mesternek és leányának meg örököseinek, átadva a birtokra vo­natkozó összes oklevelét. Az elzálogosításkor vállalta, hogyha ő a mostani Kisasszony­naptól (szept. 8.) usque revolutionem tertii festi eiusdem (1425. szept. 8.) a mondott pénzösszegért a félbirtokot nem tudná vagy nem akarná kiváltani, akkor az örökre és visszavonhatatlanul Jánosra meg fiaira és örököseire szálljon, consuetudine regni huic repugnare non vallente in pleno, tam sub inpignorationali, quam etiam preterea sub perpetuali titulis, mindezekre szavatosságot vállalt, különösen Gugh-i Mihály gyermekei részéről. - Azt külön is hozzáteszi, hogyha ő, Miklós vagy örökösei a mondott félbirtokot a kijelölt időponton belül a mondott összegért vissza akarnák váltani, János mester köteles visszaadni azt dificultate et litiginario processu absque omni. - Azt pedig különösen el nem felejtve hozzáteszi, hogyha a mondott György presbiter a mostani Kisasszony-napig előttük vagy az egri káptalan előtt omnia premissa articulatim fateri deberet et roborari, quod si prefatus Georgius presbiter id

Next

/
Oldalképek
Tartalom