Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

Benedek és János 1412-ben karácsony ünnepének harmadik napján (dec. 27.) fegyveresen János bán Zenthmarton birtokára menve az ottani villicus-t nyolc jobbággyal meg minden holmijukkal és javaikkal a tetszésük szerinti helyre vitték lakni János igen nagy kárára. Ezt a bácsi, a kalocsai és kői káptalanok királyi parancsra végzett vizsgálati okleveleivel is tudta igazolni és ezeket bemutatván Simontól iuris equitatem petivisset impertiri. Ezt hallván Tóth (dictus) Péter a bepanaszoltak nevében szintén bácsi káptalani levéllel azt válaszolta, hogy megbízói János bán keresetében teljességgel ártatlanok. Mivel azonban János bán ügyvédje három vizsgálati levelet is bemutatott keresete alátámasztásául, Simon országbíró úgy ítélt, hogy Lászlónak, Benedeknek és Jánosnak százötvenedmagukkal, fejenként ötvenedmagukkal esküt kell tenniük György-nap nyolcadik napján (máj. 1.) a bácsi káptalan előtt, hogy ők teljességgel ártatlanok; erről a bácsi káptalannak György-nap nyolcadára kell jelentést tennie. - György-nap nyolcadán, miközben Simon országbíró elhunyt és tisztsége üresedésben volt, János ügyvédje hiába várt a királyi jelenlét előtt az alperesekre, ők nem jöttek és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért megbírságolták, továbbá a király és a kalocsai káptalan embere által megidéztették őket a királyi jelenlét elé 1414-ben Jakab-nap nyolcadára. - Jakab-nap nyolcadán Fülöp diák, János bán nevében királyi levéllel, Gergery-i Péter jelenlétében, aki László, Benedek és János nevében a bácsi káptalan levelével voltjelen, a király előtt előadta, hogy az alperesek nem Simon országbíró intézkedése szerint nemes emberekkel, hanem nem nemesekkel tették le az esküt, és erről bemutatta a bácsi káptalan 1414. máj. 2-i oklevelét (ZsO IV. 1939). Miután megtekintették az oklevelet, az alperesek ügyvédje elmondta, miszerint jóllehet János bán ügyvédje tiltakozott, ők mégis letették az esküt az országbíró intézkedése értelmében, és erről van oklevelük is, amely azonban nincs nála. A király, bár az alperesnek mindig készen kell állnia, úgy ítélt, hogy nekik Mihály-nap nyolcadán be kell mutatniuk a káptalan levelét, és mivel a per során az eddigi kilenc márka bírságot nem fizették meg, ezért akkor ennek kétszeresét kell megfizetniük. - Mihály-nap nyolcadáról először Szent István király ünnepére, majd már ö eléje kerülvén a per többször különböző okok miatt, miközben Péter fia: János in partibus Bozne eltűnt, 1419-ben böjtközép nyolcadára halasztódott a per a mondott bírsággal. - Böjtközép nyolcadik napján (márc. 29.) Abolma-i Leusták János bán nevében a bácsi káptalan levelével megjelent előtte és kérte az alpereseket oklevelük bemutatására, ezt hallván Nagy (magnus) Péter, László és Benedek nevében szintén a káptalan levelével felugorván bemutatta a bácsi káptalan 1414. okt. 31-i válaszlevelét Zs. 1414. okt. 18-i mandátumára (ZsO IV. 2593). Megtekintvén az oklevelet, János ügyvédje bemutatott a bácsi káptalan által megpecsételt bizonyos registrum-ot, amely a következő eskütársak nevét tartalmazta: László mellett: Wrues-i magnus László, Aranyan-i Miklós fia: Sebestyén, Aracha-i Balázs fia: Imre; Benedek mellett: Kaalwlgh-i Péter fia: Ágoston és Jakab fia: Péter tette le az esküt, azonban az ügyvéd elmondta, hogy ezek az emberek az eskütétel időpontjában, mint az a registrum-ból is kiderül, nem nemesek és birtoktalan emberek voltak. Miután az alperesek ügyvédje azt állította, hogy a felsoroltak igaz nemesek és birtokos emberek, úgy döntöttek, hogy az alpereseknek arról, hogy a felsoroltak igaz nemesek, írásban vagy máshogy bizonyítékot kell bemutatniuk Jakab-nap nyolcadán, amikorra is a bizonyítékok megvitatását elhalasztják azzal, hogy mivel most a hat márka bírság