Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

830 Júl. 25. (in Therebes, in vig. Anne) Perényi Péter országbíró a leleszi konventhez. Felcheb/Cheb-i Péter fia: János, gyermekei: Péter, István, Zsuzsanna asszony és Er­zsébet hajadon meg ez utóbbi Péter felesége: Anna és gyermekei: Mátyás és Anna hajadon panasza szerint Margit napját megelőző csütörtökön (júl. 9.) Lőrinc de eadem Cheb fiai: Benedek, Mihály és István meg e Benedek fiai: János és Miklós 1 előre megfontoltan az említett birtokon János fiát: Istvánt súlyosan megsebesítették, potentia mediante. Ezért kéri a konventet, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelen­létében a kijelölt királyi emberek egyike megismervén a valóságot, idézzék meg Be­nedeket, Mihályt és Istvánt a királyi jelenlét elé és írják ezt meg a királynak. Kijelölt királyi emberek: Gregorius, Andreas de Gathal, Barrabas de Kamanya, Simon, La­dizlaus, Iacobus de Thwsa, Iacobus f. Georgii de eadem. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1422-6. (DF 221331.) - Hátlapján a konvent feljegyzése 1422. júl. 26-i jelentéséhez, amely szerint miután a Thwssa-i Jakab fia: László királyi ember és László fráter konventi küldött Zemplén megyében végzett vizsgálata megállapította, hogy István - a többiek ösztönzésére - (János fia: István) jobb kezének három ujját levágta, és félholtan hagyta őt hátra úgy, hogy kétséges életben maradása; Jakab napján (júl. 25.) Cheb birtokon Mihály-nap nyolcadára megidézték őket. 1 E két név sor fölött beírva. 831 Júl. 25. (Crisii, in Iacobi) Marczali-i Dénes szlavón bán emlékezetül adja, hogy sze­mélyesen megjelent előtte Rawen-i Mihály mester protonotárius, felesége: Ilona meg Gywletyncz-i István és felesége: Ilka és a következő bevallást tették: ők Romachawelge és Prekoversya nevü birtokaikat meg az azokon lévő mezőket, hegyeket és földeket egyrészt a saját, másrészt más nemesek - kivéve a király és a királyné bárhol, de különösen az in Gersencza élő nemeseit és jobbágyait - népeivel és jobbágyaival pro plantandis vineis akarván, nekik és örököseiknek azokat sub conditionibus et libertatibus infrascriptis örökre adják, adományozzák és átadják. Ita tamen, quod nemo extraneus iobagio in terris eorum penes metas propinquorum commetaneorum ipsorum habitas vineas plantare possit aut presumpmat, sed in terris in medio possessionum predictarum existentibus, nisi iobagio ipsorum existat. Item quicunque ipsorum iobagionum sine heredibus decesserit talis in testimonio suo vineam suam in predictis montibus et terris per eum plantatam vel pretio conpa­ratam cuicunque persone vel ecclesie maluerit, sub eisdem conditionibus infrascriptis legandi et dimittendi liberam habeat facultatem demptis nobilibus et iobagionibus regalibus et reginalibus supradictis. Item ipsi populi et iobagiones pro nulla alia causa aut excessu vineam suam amittere et perdere possit, nisi solum pro hiis causis, si videlicet aliquis eorum vineam suam per amminiculum incultam servaverit et proventus debitos post vindemium usque quindecimum diem dominis dictarum possessionum non amministraverit vel si in ipsa vinea sua residendo furtitivium perpetraverit aut aliquis eorum super dominos possessionum premissarum vel ipsorum officialem manus verentas extenderit, talis vinea sua ibidem habita privari debeat et destitui, ipsique domini terrarum et possessionum predictarum vineam illius, qui in premissis excesserit, ab eodem recipére et cuicunque malu[erit ...]re vel pro se reservare valeant atque possint. Item venditores et emptores ipsarum vinearum huiusmodi honorem ipsis dominis facere tenebuntur, quod si iobagio extraneus vineam suam ibi habitam e[xtraneo]

Next

/
Oldalképek
Tartalom