Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

esetleges ellentmondókat idézzék a királyi jelenlét elé és ugyanoda tegyenek jelen­tést is. Kijelölt királyi emberek: Petrus, Georgius Makow de Zethen, Blasius f. Pauli de Ezen, Nicolaus de Abahaza. A leleszi konvent 1422. júl. 30-i privilégiumából, amely szerint Zethen-i Makow Péter királyi ember és Imre diák karbeli klerikus az apostolok szétoszlásának ünnepe utáni csütörtökön (júl. 16.) ellentmon­dás nélkül elvégezték a feladatot. Úsz cs. 90-1. (DF 268370.) 696 Jún. 18. (Crisii, 8. die corp. Christi) Marchali-i Dénes szlavón bán emlékezetül adja, hogy megjelent előtte Gerech-i János fia: István diák és György fia: István fia: San­drinus - a maguk meg Sandrinus carnalis testvérei: László és István, továbbá patruelis és condivisionalis testvéreik: Mayos fia: Miklós fiai: Mihály és Zsigmond, e Mihály fiai: Miklós, László, Mayos, János és Benedek, e Zsigmond fiai: Péter, Mayos, Bene­dek, Alexander és István, a mondott Mayos fia: Mihály fia: Lénárd meg a mondott György fia: Sandrinus fia: Mihály fiai: Miklós és János nevében szavatossággal ­egyfelől, másfelől Bacchka-i János fia: Miklós mester és Bewsew-i Tamás fia: János személyesen - a maguk meg Miklós felesége Martha és fia: László meg Gerech-i mondott György fia: Kis (parvus) Mayos özvegye Margit nevében szavatossággal ­és a következő bevallást tették: mivel János fia: Miklós mester, Tamás fia: János, Martha és Margit asszonyok István diákot és Sandrinus-t mindenfajta hatalmasko­dás, károkozás, ártalom, jogtalanság különösen pedig főbenjáró vétek terhe felől, amelyekben a mondott néhai Kis Mayos (ellenében) Lack Dávid egykori szlavón bán bírósága előtt; és a mondott István diák (Marcali Dénes bán) előtt ordine iudiciario Miklós mester és felesége ellenében elmarasztaltatott; és más bűnesetek súlya alól, amelyeket István és Sandrinus Bacchka-i Miklósnak, Bewsew-i Jánosnak és az asszo­nyoknak okoztak; ezenkívül Gerecz-i János fia: Farkas és néhai Kis Mayos kötele­zettségei felől, amelyekre Bacchka-i Miklós által köteleztettek - mindezek egy má­sik oklevélben vannak leírva - nyugtatják. Ezért István diák és Sandrinus egyrészt viszonzásképpen és a teljes elégtétel okán, másrészt István főbenjáró vétek elenge­dése miatt a Tolna megyei Zenthmiclos, Kiwrd(!), Sydfew és Vythke, továbbá a So­mogy megyei Caposfew birtokokon lévő teljes részeiket, amelyek néhai János fia: Farkas és György fia: Mayos halálával szálltak reájuk, minden azokhoz jogosan tar­tozó haszonvétellel Miklós mesternek és feleségének: Martha-nak, fiának: László­nak és Tamás fiának: Jánosnak meg örököseiknek örök joggal és visszavonhatatlan birtoklásra adták, adományozták és átadták. A mondottak viszont nyugtatják és elej­tik a mondott dolgokat Istvánnak és Sandrinus-nak, akik a birtokrészekre szavatossá­got vállalnak. - Ezenfelül a felek a szekszárdi konvent előtt bevallásukat a most következő György-napig suo modo megerősítik; ha pedig Miklós mestert, Lászlót, Jánost és az asszonyt békésen nem engedik vagy nem tudják a birtokokba engedni, vagy a bevallást a kijelölt időpontig nem teszik meg, akkor hatalmaskodás bűnébe esnek, és ezenfelül a főbenjáró és a többi ítélet, akár a királyi kúriában, akár Szlavó­niában születtek, újra érvénybe lépnek. - A bán vagy az akkor hivatalban lévő bán idézés vagy három vásáros kikiáltás nélkül elítélheti őket, és az akkor hivatalban lévő körösi ispán vagy a Tolna és Somogy megyei ispánok az ítélet értelmében a birtokrészeket elfoglalhatják és iktathatják ellentmondásukat figyelmen kívül hagy­va Miklós mesternek és társainak. Ezzel szemben Miklós és társai kötelezik magu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom