Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

1422 május 17 - május 18 177 Péter meg Ewr-ön lakó familiárisa: Thoth (dictus) István nevében, hogy Ewr-i János fiai: László, István és Mihály Ewr-i Varyo (dictus) Péter akaratából és beleegyezésével a most múlt szerdán (máj. 13.) familiárisukkal: Domokossal együtt Istvánt Zahar faluban ad hospitium prefati Nicolai irruentes ártatlanul meg akarták ölni és súlyosan megsebesítették potentia mediante az ő igen nagy sérelmükre, ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike vizsgálja ki az igazságot, majd a királynak tegyenek jelentést. Kijelölt királyi emberek: Thomas de Lwkahaza, Sigismundus, Stephanus de Bodfalwa, Vallentinus de Tharnoch, Michael de Bartha. A leleszi konvent 1422. júl. 4-i jelentéséből, amely szerint Lucahaza-i Tamás királyi ember és László diák, karbeli klerikus Ung megyében elvégezte a vizsgálatot, amely a panaszt megerősítette. DL 31411. (Csicsery cs.) - Tört. Tár 1901. 69-70, reg. ápr. 27-i és júl. 5-i kelettel. 544 Máj. 17. (dom. p. Sophie) A jászói konvent előtt Rechethe-i Egyed fia: Miklós elismeri, hogy Gagh-i László fiától: Lászlótól duos cubulos de tritico seu frumento, necnon quatuordece[m cujbulos de siligine kapott, amelyért azt az árat kell megfizetnie, amelyet Márton-nap nyolcadik napján (nov. 18.) prout in [oppid]o Sepsy ante novalia solverent et facerent, ha ezt nem teszi, köteles két Rechethe-i népes jobbágytelkét átadni, mindaddig, amíg az átadottak ellenértékét meg nem fizette neki. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. DL 43527. (Múz. törzsanyag, Pokoly.) 545 Máj. 17. (dom. a. asscens. Dom.) [László] sági prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy megjelent előttük György diák, Perezlen-i viceofíiciális Zechen-i Frank vajda fia: László fia: László kiskorú nevében, és tiltakozott az ellen, hogy Therenne-i György fia: Miklós, Lengend-i István, Theryen-i Radnoldus, Pelen-i magnus György, Zelew-i János mester, az esztergomi káptalan familiárisai és officiálisai kiskorú László Perezlen-i birtokrészéből egy földdarabot elfoglalva meg akarják járatni és azt a káptalan birtokához akarják iktatni az ő igen nagy kárára, egyúttal eltiltja őket mindezektől. Felül szakadt papíron, hátlapján pecsét nyomával. Erdődy cs. lt. 358. (95-12-2.) 546 Máj. 18. A kolozsmonostori konvent előtt Nemegyei László özvegye elismeri, hogy Somkereki Antal és Miklós Csáki Miklós erdélyi vajda ápr. 23-i felszólítására (468) kiadták a hitbérét és jegyajándékát férje birtokaiból és méneséből. - Teleki I. 459. (DL 73992 - Teleki cs., marosvásárhelyi.) 547 Máj. 18. (f. II. a. asscens. Dom.) A vasvári káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Salomonwara-i néhai István fia: Miklós fia: János mester és arenga jellegű elmélkedés után a következő bevallást tette: se ipsum in monasterio Sancti Salvatoris de Kapornok post diem extremum vite sue rumulandum sana mentis sue deliberatione elegisset, ez okból három öröklött birtokát, a Zala megyei Salomonwara-t, Hermanfalwa-t más néven Antaliusfiabaxafelde-t és Akusfalua-t, amelyek őt jogosan illetik meg, minden haszonvételükkel és tartozékaikkal, úm. szántóföldek, [kaszálók], rétek, ligetek, vizek, vízfolyások, szőlők, szőlővám, a Salomonwara-n szedni szokott thelonium, amelyek a felsorolt birtokokhoz tartoznak - kivéve a Salomonwara és Akwsfalwa között a Zala folyón lévő malmot vulgo Phylepmolna meg a