G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A kormányzat, a miniszterek működése, teljesítménye 67
Bevezetés térium nem válhat gazdasági csúcsminisztériummá, s a miniszter előterjesztései is a kisebb jelentőségű ügyek körül forogtak. Tombor Jenő honvédelmi miniszter helyzetét meghatározta, hogy olyan területet képviselt a kormányban, amely a vesztes háború után perifériára szorult és állandó defenzívában volt. A csehszlovák-magyar tárgyalásokkal és a németek kitelepítésével kapcsolatos felszólalásai érdemelnek figyelmet. Ballá Antal tájékoztatásügyi miniszter a Tildy-kormány időszakában nem nyújtott értékelhető teljesítményt. Tildy Zoltán miniszterelnöki tevékenysége eddig kevés figyelmet kapott a történeti kutatásban. Ajelen kötetben közölt 16 jegyzőkönyv, valamint az ezen időszakban keletkezett kormányzati irományok áttanulmányozása alapján egyéniségének és politikusi-államférfiúi teljesítményének túlnyomórészt negatív vonásai rajzolódnak ki. A miniszterelnök szakmai kérdésekhez, vagy az ország sorsát érintő politikai és külpolitikai kérdésekhez (az infláció megfékezése, az államháztartás egyensúlyát javító intézkedések, jóvátételi ügyek, a Vörös Hadsereg magyarországi jelenlétével kapcsolatos elvi kérdések, magyar-csehszlovák viszony stb.) elvétve, vagy legalábbis nem meghatározó módon szólt hozzá. Az egyetlen kivételt talán a köztársasági törvény vitájában való részvétele képezte. Fontos szerepe volt viszont a Gazdasági Főtanácsról és a németek kitelepítéséről szóló rendeletek elfogadtatásában. Akaratának érvényesülését azonban nem meggyőző érveléssel és ebből fakadó tekintélyével érte el, hanem a kommunista miniszterekkel való nyílt vagy kulisszák mögötti együttműködéssel. Más, például személyi ügyekkel kapcsolatban is feltűnő, hogy szinte gyorsabban jutott egyetértésre a kommunista, mint a saját pártjához tartozó miniszterekkel. A kormány munkájában megnyilvánuló hektikusság és improvizálás jelentős részben az ő számlájára írható. Ezek ismeretében még nagyobb megértéssel olvashatjuk Nagy Ferenc értékelését az ő miniszterelnöki működéséről: „Tildy Zoltán népszerűsége nagyon aláhanyatlott tízhetes miniszterelnöksége alatt. [...] Tildy Zoltán maga elég gyakran igyekezett megmagyarázni engedékenységének okait, s gyakran hangoztatta, hogy sok olyan jelenséggel kell megküzdenie, amiről még a párt képviselői csoportja előtt sem beszélhet. Én tudtam, hogy ezek mögött a kijelentések mögött mindig a szovjet nyomás és a szovjet-kommunista összjáték húzódik meg. Ezt azonban a nép maga nem látta, csak azt tudta, hogy Tildy miniszterelnöksége alatt olyan mértékben rakta le az engedékenység alapjait, hogy azokat többé korrigálni nem lehetett." 222 222 NAGY, 1990. 224. 72
