G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [14] 81. Jegyzőkönyv. 1946. január 21. 540

[14] 81.1946. január 21. A transzfermoratórium intézményét - amelynek lényege, hogy az adós közvetlenül a külföldi hitelező'kezéhez adósságszolgálatot nem teljesíthet ­elvileg jelenlegi devizahelyzetünkben is fenn kell tartanunk és a transzfer­moratóriummal kapcsolatos rendelkezéseket csak annyiban kell módosíta­nunk, hogy a pengóletételi kötelesség szünetelését mondjuk ki. A pengóleté­teli kötelesség szünetelésének kimondását szükségessé tevó' indokokat a de­cember 29-i minisztertanácson elfogadott rendelettervezet előadása során részletesen ismertettem. A most bemutatott rendelettervezet a pengó' letéte­li kötelezettség teljesítését kiterjeszti az állam kötelezettségeire is. Az eddi­gi rendelkezések értelmében ugyanis a magyar államnak a külfölddel szem­ben fennálló egyes tartozásaira pengőbben oly összeget kellett letenni, amely megfelelt a külföldi hitelezőkkel létesített megállapodásnak, illetve a külföl­di hitelezőkkel szemben tett ajánlatnak. A transzfermoratóriumról szóló ren­deleteknek ezt a rendelkezését a tervezett rendelkezésekkel összhangban természetesen szintén fel kell függeszteni. Jelen rendelettervezet a valutaárfolyamokra, illetve a valutakötelmekre vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti az arany átvételi árára, illetőleg az aranykötelmekre is. Az eddig évenként meghosszabbításra kerülő, az arany­ban teljesítendő fizetésekről szóló, rendeletek értelmében ugyanis az adós érmeparitáson teljesíthetett, a hitelező viszont a fizetés elhalasztását kíván­hatta. E rendeletet évenként meghosszabbító rendeletek szerint az a hitele­ző, aki korábban az elhalasztást választotta, a prolongációs rendelet tarta­ma alatt záros határidőn belül pengó'értékben való fizetést is követelhetett. A jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzetben nyilvánvaló, hogy az eredeti éremparitáson történő, pengőben való, fizetés a hitelező rendkívül nagy sé­relmével járna, a közzétett átvételi ár alapulvétele mellett pengőben való fizetéssel kapcsolatban viszont ugyanazok a problémák merülnek fel, mint amelyek a valutaárfolyamok tekintetében előadódtak. Az aranykötelmekre vonatkozólag a jelen rendelettervezetben foglalt szabályozás azt jelenti, hogy az aranykötelmek a valutakötelmekkel esnek azonos elbírálás alá, vagyis az aranykötelmekre vonatkozólag a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átvé­teli árak szintén nem nyernek alkalmazást, és ily kötelmekből származó kö­vetelések bírói úton általában nem érvényesíthetők. A transzfermoratórium-rendelettel, és az aranyban teljesítendő' fizetések­ről szóló rendelettel kapcsolatban szükségessé vált fenti intézkedéseken kí­vül gazdaságilag célszerűnek és indokoltnak mutatkozik az a rendelkezés, amely szerint az 1945. évi január hó 1. után keletkezett belföldi valuta- és aranykötelmeknél, illetve a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló tartozá­soknál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamok, illetve átvételi árak már alkalmazást nyernek és e kötelmekből származó követelések per­lési tilalom alá nem esnek. Az 1945. január 1. óta keletkezett belföldi valuta­illetve aranykötelmekre vonatkozólag ugyanis nem látszik célszerűnek kor­látozó rendelkezéseket hozni, mert az újabb gazdasági és pénzügyi helyzet­ben keletkezett kötelmeknél a feleknek módjukban volt a változott viszonyok­576

Next

/
Oldalképek
Tartalom