G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [14] 81. Jegyzőkönyv. 1946. január 21. 540

[14] 81. 1946. január 21. Romániával létesítendő' megállapodást tartalmazó Jegyzőkönyv Magyarország részérói való aláírása tárgyában a Nemzeti Fó'tanácsnak előterjesztést tehessek és hogy a Jegyzőkönyv aláírása céljából dr. Szondy Viktor magyar külügyminisztériumi miniszteri osztályfőnök, és dr. Rutkay László, a magyar Igazságügyminisztériumba berendelt kúriai bíró Romániába küldessenek. II. A román kormány kezdeményezésére folyó évi október hó 12-én Budapesten szóbeli tárgyalások kezdó'dtek a háborús bűnösök üldözése és kölcsönös kiadatása tekintetében követendő eljárás szabályozása céljából. A tárgyalások eredményeképp létrejött megállapodás tervezetét, amely jegyzőkönyv alakjában van szövegezve, a magyar és a román kormánybizottság elnökei Budapesten 1945. október 17-én kézjegyükkel látták el. Az egyidejűleg készült tárgyalási jegyzőkönyv szerint a jegyzőkönyv-tervezetet a kormánybizottságok a jóváhagyás és az aláírás kérdésében való döntés végett, kormányaiknak be fogják mutatni. Megállapodás jött létre arra nézve is, hogy a két állam igazságügyminisztériumai addig is, amíg a Jegyzőkönyv aláírható és hatályba léptethető lesz, az abban foglalt elveket a gyakorlatban kölcsönösen alkalmazni fogják. A román kormánybizottság elnöke azt javasolta, hogy a Jegyzőkönyv aláírása Bukarestben történjék. Magyar részről a Jegyzőkönyv aláírásához az érdekelt minisztériumok hozzájárultak. A miniszterelnök úr hozzájárulását 1945. évi november havában 11 032/ME szám alatt, az igazságügyminiszter úr 1945. évi december hó 3. napján 21 741/1945. IM VII. szám alatt, a belügyminiszter úr 1945. évi december hó 29. napján 20 444/1945/II/4. szám alatt közölte velem. A jegyzőkönyv-tervezet fontosabb rendelkezései a következők: Az 1. pont a háborús bűncselekményeket kiadatási bűncselekményeknek nyilvánítja. Ez a rendelkezés nem állapít meg feltétlen kiadatási kötelezettséget, hanem a kiadatási jogban meghatározott feltételektől teszi függővé a kiadatást, azzal az elvi jelentőségű eltéréssel, hogy a politikai bűnösök menedékjoga nem terjed ki a háborús bűnösökre. A 2. pont megállapítja, hogy a háborús bűntettesek üldözése és kiadatása tárgyában a magyar és a román igazságügyi hatóságok a két állam igazságügyminisztériumainak közvetítésével érintkeznek egymással. A 3. pont azt szabályozza, hogy a kiadatási kérelmeket milyen úton kell előterjeszteni. A 4. pont azt szabályozza, hogy a kiadatási kérelmeket miként kell felszerelni. Legfontosabb rendelkezés az, amelyik megállapítja, hogy a kiadatási kérelem támogatására szolgáló bírói határozat indoklásában közölni kell azoknak a bizonyítékoknak tüzetes ismertetését, amelyek a terhelt bűnösségét igazolják. Az 5. pont azt szabályozza, hogy milyen feltételek mellett kell előzetes letartóztatásba helyezni azt a háborús bűnöst, akinek kiadatását kérni fogják. 573