G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A magyar-csehszlovák tárgyalások és a lakosságcsere-egyezmény előkészítése 51
Bevezetés A csehszlovák kormánynak a Szövetséges Ellenőrző" Bizottság mellé delegált megbízottja, Dalibor Krno 159 követ 1945. szeptember 3-án közölte Gyöngyösi János külügyminiszterrel: kormánya továbbra is azon az állásponton van, hogy egy tiszta szláv állam megteremtése érdekében a magyarokat el kell távolítani Csehszlovákiából, továbbá, hogy hivatalos megbízatása van e kérdésekről tárgyalásokat folytatni a magyar kormánnyal. 160 Másfél hónappal később, október végén D. Krno a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül levelet juttatott el a magyar miniszterelnökhöz, amelyben ismét a tárgyalások felvételét sürgette. 161 A közvetlen kapcsolatfelvétel előzményéhez tartozik, hogy ugyanezekben a napokban az SZDP kezdeményezésére pártközi értekezleten tárgyaltak a kérdésről, amelyen - bár az SZDP vezetői politikai szinten, az Országos Nemzeti Bizottság és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői közötti tárgyalások útján képzelték el a tárgyalások felvételét - a többség egyetértett azzal, hogy a külügyminiszter kezdjen tájékozódó jellegű tárgyalásokat a csehszlovák kormány képviselőivel. 162 D. Krno említett levelére érdemi választ természetesen csak a magyarországi választások lezajlása, az új kormány megalakulása után lehetett adni. Tildy Zoltán miniszterelnök válaszát 163 a felvidéki magyarságot ért újabb sérelmek részletes felsorolásával kezdte, azokat az intézkedéseket tette szóvá, amelyeket a csehszlovák kormány a tárgyalások kezdeményezése óta, október-november folyamán tett (az ellenséges vagyonok elkobzásáról, a magyar lakosság közmunka-kötelezettségéről, a magyarok összeírásáról, igazolásának megtagadásáról, perlési jogának megvonásáról stb. szóló rendelkezések). „Le kívánom szögezni folytatódik a levél -, hogy [ezen intézkedések] következtében a Csehszlovák Köztársaság területén, különösen pedig a Szlovákiában élő magyarság a szó szoros értelmében törvényen kívüli állapotba került és erkölcsileg súlyosan megbélyegezve, elemi jogaitól megfosztva, személyes szabadságában az internálási és deportálási intézkedések által korlátozva a puszta létfenntartáshoz szükséges eszközökkel és lehetőséggel sem rendelkezik." A nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a jogfosztó intézkedéseket és azt az eljárást, hogy a csehszlovák kormány a tárgyalások megkezdése előtt kész helyzetet akart teremteni. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy ilyen körülmények kö159 Dr. Krno, Dalibor Milos (1901-1983) újságíró, diplomata, egyetemi tanár. A prágai Károly Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1927-től 1933-ig újságíróként dolgozott, majd ezt követően 1944-ig a Szlovák Gabonaszövetkezet munkatársa, illetve igazgatója volt. Részt vett a szlovák ellenállási mozgalomban. 1945-1946-ban követi rangban Csehszlovákia megbízottja volt a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett, 1946-1947-ben a párizsi békekonferencián a csehszlovák delegáció tagja. 1950-től 1976. évi nyugdíjazásáig Pozsonyban egyetemi tanár. Szakirodalmi műveiben nemzetközi politikai kérdésekkel - különösen Magyarországot érintő kérdésekkel - foglalkozott. 160 Lásd a 7 l/a sz. mellékletet. 161 Lásd a 71/b sz. mellékletet. 162 PÁRTKÖZI ÉRT., 134-142. 163 Lásd a 71/c sz. mellékletet. 53
