G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [13] 80. Jegyzőkönyv. 1946. január 16. 532

[13] 80.1946. január 16. [Tildy] Miniszterelnök: a külügyminiszternek soron kívüli sürgős bejelentés van. Felkéri őt az előterjesztés megtételére. 3. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: a Prágában folytatott tárgyalásokat annakidején megszakították

11 és a további tárgyalások végett a magyar kormány január hó 5-én levélben meghívta a csehszlovák kormányt a Budapesten lefolytatandó további megbeszélésekre.

12 Január 14-i keltezéssel kapta meg a választ és ebben a csehszlovák kormány a maga részéről is örömmel látja a tárgyalások felvételét, azonban arra való tekintettel, hogy Clementis államtitkár ismeri a kérdést, és a csehszlovák kormány súlyt helyez arra, hogy a további tárgyalásokban is részt vegyen, az államtitkárnak súlyos tüdő-megbetegedésére figyelemmel az a csehszlovák kormánynak a kívánsága, hogy a tárgyalások Prágában folytatódjanak le. Clementist orvosai egyelőre hosszabb útra nem engedik. A csehszlovák kormány kifejezte azon felfogását, hogy ne csak a magyar kormány, hanem a közélet jelentősebb tényezői is vegyenek részt a megbeszéléseken. Elő fogja készíteni a szükséges felhatalmazás tervezetét és a legközelebbi minisztertanácson előterjeszti.

13 [Tildy] Miniszterelnök: az ügy olyan nagy fontosságú, hogy egy külön minisztertanács fogja esetleg tárgyalni a külügyminiszter felhatalmazását. Kéri a külügyminisztert, hogy javaslatát készítse elő, közölje a társminiszterekkel, hogy érdemben hozzászólhassanak. Bizalmas közlésként tájékoztatja a kormányt arról, hogy a tárgyalások voltaképpen a csehszlovák kormány suggesztiójára történnek. A csehszlovák-magyar kérdésben az utóbbi időben némi enyhülés tapasztalható, de ennek ellenére gondossággal kell a megbízatást és a felhatalmazást a külügyminiszter részére megadni. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a csehszlovákiai magyarság helyzete nem egy elkülönített probléma, hanem az egész magyarság összefüggő problémáihoz tartozik. Új szempont a tárgyalásoknál, hogy a politikai élet tényezői is részt vennének a megbeszéléseken. A pártok prominens embereiről lenne szó.

14 nöke. 1956 őszén a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt) egyik újjászervezője, a Nagy Imre kormány tagja, november 4-e után a forradalomhoz hü szervezetek „kibontakozási javaslatának" egyik megszövegezője. 1957-ben a Közgazdasági Reformbizottság tagja. 11 Lásd a november 27-i ülés (71. sz. jegyzőkönyv) 9. és a december 10-i ülés (74. sz. jegyzőkönyv) 46. napirendi pontját és az ezekhez kapcsolódó mellékletet. 12 Az ezzel kapcsolatos levélváltás megtalálható: MOLXrX-J-l-a-IV-66-47/Be/1946. sz. alatt. 13 Lásd a január 31-i ülés (83. sz. jegyzőkönyv) 30. napirendi pontját. 14 Ez a gondolat egyes magyar politikusok részéről is felvetődött már, a minisztertanács azonban korábban egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tárgyalások lefolytatására és egyezmény kötésére a minisztertanács illetékes. Akkor a miniszterelnök is ezen a véleményen volt. V. ö.: e kötetben az 1945. november 27-i ülés (71. sz. jegyzőkönyv) 9. napirendi pontját. Politikusok az államközi tárgyalásokba a továbbiakban sem kapcsolódtak be. Ha csak azt az „informatív megbeszélést" nem tekintjük ilyennek, amelyet a magyar-csehszlovák lakosságcsereegyezmény aláírásának napján, 1946. február 27-én rendeztek Budapesten dr. Dalibor Krnonak, Csehszlovákia magyarországi megbízottjának rezidenciáján a csehszlovák delegátusok kérésére. A megbeszélésen csehszlovák részről V. Clementis külügyi államtitkár és dr. Slavik miniszter, valamint D. Krno követ, magyar részről pedig Varga Béla házelnök és Auer Pál követ (FKgP), Rá536