G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79. 1946. január 12. hogy a jóvátétel és az újjáépítés céljaira dolgozó üzemekben a kényszerű üzemszünetek tartama alatt munkát nem végző' munkavállalók munkabéré­nek 60%-át kitevő' összeg erejéig megfelelő* hitelkeretet bocsásson rendelke­zésemre. II. Az ipari vállalatok az utolsó hetekben részben nyersanyag, főleg azonban üzemanyag hiányában sorozatosan kénytelenek üzemüket szüneteltetni. A szénellátás majdnem teljes leállása az utolsó héten most már legnagyobb ipari üzemeinket, mint a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveí Rt.-t is abba a hely­zetbe hozta, hogy képtelen a munkások túlnyomó részét foglalkoztatni. Az ilyen módon önhibájukon kívül foglalkoztatás nélkül maradt munkavál­lalók életfenntartásáról gondoskodnunk kell. Mindenekeló'tt a szénelosztást kellene rendszeresebbé tenni, egyfelől úgy, hogy elsősorban azok az üzemek kapjanak szenet, amelyek működésére a jóvátétel és az újjáépítés szempontjából van szükség, másfelől úgy, hogy a szénelosztásról hosszabb időre készüljön terv, és így eló're lehessen látni, hogy mikor és hol lesz fel nem használt munkaerő. Nehogy ugyanakkor, amikor egyes helyeken a munkaerőt nem lehet kihasználni, másik helyen a fennálló munkaerő-szükséglet ne nyerjen kielégítést, szükséges volna munkaerő-klí­ringet biztosítani, és ebből a szempontból úgy a szükségletről, mint az előre­látható munkaerő' felszabadulásáról [sic!] előzetes nyilvántartást létesíteni. A hosszabb időre leállt üzemekben a feleslegessé vált munkaerőket más üzemben, elsősorban jóvátételi és újjáépítési üzemekben kell elhelyeznünk. Egyes esetekben a munkaviszony megszüntetése nélkül egyik üzem a másik­nak kölcsön adhatna hasonló munkára munkavállalókat az iparügyi minisz­ter hozzájárulásával. Ilyen esetben ügyelni kell arra, hogy az új munkahe­lyen foglalkoztatott munkás szociális helyzete ne rosszabbodjék. Ha tehát a munkavállaló új munkakörében alacsonyabb beosztásban is fog dolgozni, mint eredeti munkahelyén, előző' üzemi beosztásának megfelelő magasabb mun­kabér kifizetését kell lehetővé tenni. A kényszerű üzemszüneteknél esetleg az üzemi idő' megrövidítésével is kívánatos volna lehetővé tenni, hogy a munkavállalók ne kényszerüljenek munkahelyük elhagyására. Mindezeknek az eszközöknek előkészítése egy-két hetet vesz igénybe, ad­dig is azonban szükségesnek látszik a kényszerű üzemszünet következtében munka nélkül maradt munkavállalók javadalmazásának és foglalkoztatásá­nak sürgős szabályozása. Ebből a célból készítettem a csatolt rendelettervezetet. A tervezet a hibáju­kon kívül nem foglalkoztatott munkavállalók részére keresetüknek 80%-át biztosítja. Véleményem szerint a munkaerkölcs fenntartása érdekében szük­séges különbséget tenni a munkát teljesítő és a - bár kényszerű helyzet kö­vetkeztében - munkát nem végző' munkavállalók javadalmazása között. A munkabér 20%-át a vállalatnak kellene viselnie, figyelemmel arra az eló'ny­520

Next

/
Oldalképek
Tartalom